Comnyaktörést bemutató sematikus ábra egy medence csontvázán.

A combnyaktörés legfőképpen az idősebbek érinti, hiszen közülük sokan szenvednek vérnyomás-ingadozástól vagy mozgásszervi problémáktól. A hirtelen vérnyomásváltozás miatt gyakran megszédülnek, elvesztik az egyensúlyukat és elesnek. Mozgásszervi gondjaik miatt pedig már nem tudják olyan jól korrigálni az esésüket, ha például megbotlanak egy felkunkorodó szőnyegben vagy egy magasabb küszöbben. Sok idős él magányosan, és nincs senki, aki ellássa őket. Ezért kénytelenek önmagukról gondoskodni, ami szintén sok baleset okozója lehet. Létrára másznak, télen is bevásárolni járnak, amikor a csúszós, jeges utakon könnyedén meg is csúszhatnak. A csontritkulás még inkább növeli a combnyaktörés kockázatát, amely elsősorban a nőkre jelent nagyobb veszélyt. Combnyaktörés tehát legfőképpen az idősebb embereket érinti, de előfordulhat fiataloknál is, főleg a rendszeresen sportolóknál, illetve bekövetkezhet munkahelyi vagy autóbaleset során is.

Combnyaktörés során a láb kifordult helyzetbe kerül, hiszen maga a törés a combcsont csípőízületi részét érinti. A combnyaktörést szenvedett beteg sem lábra állni nem lesz képes, sem mozgatni nem tudja a végtagját. Ez a probléma szinte azonnali műtéti beavatkozást igényel, hiszen a csont ebben az esetben nem képes magától összeforrni. Ilyenkor vagy a csavarozás vagy a protézis jöhet szóba. Általában akkor döntenek a csavarozás mellett, ha a combfej vérellátása nem sérült. Protézisre akkor lehet szükség, ha a fémrögzítéses beavatkozás nem hozza meg a kellő eredményt, a combfej elhalt, vagy teljesen megszűnt annak a vérellátása.

Idősebb korban a műtét több ok miatt is kockázatos, és nagy a veszélye a kialakult szövődményeknek is. Ilyenkor már általában több egészségügyi problémával is küzdenek a betegek, a műtét jelentős vérveszteséggel jár, ami nagy terhet ró a szív működésére. A műtét utáni lábadozás is hordozhat magában problémákat. A páciensek egy része fittyet hány a műtét utáni csípőterhelésére vonatkozó szabályokra, míg a másik csoportba tartozó betegek teljesen elhagyják magukat, vagy annyira legyengülnek, hogy képtelen kikelni az ágyból és lehet, hogy soha nem fognak többé talpra állni. Ez viszont azt eredményezi, hogy egy idő után felfekvéseik lesznek, trombózis és ebből kifolyólag tüdőembólia alakulhat ki, emellett jelentősen romolhat a vérkeringés, a légzés és az emésztés is. Egyes statisztikák arra mutatnak rá, hogy a combnyaktörést szenvedő betegek egyharmada a műtétet követő egy éven belül, míg öt éven belül a fele halálozik el.

Éppen ezért nemcsak abban rejlik a siker, hogy a műtét sikeres legyen, hanem az azt követő rehabilitációra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Fontos, hogy a műtét után a gyógytornász megkezdje a beteg ágyban történő tornáztatását, de a beavatkozást követő egy-két napon belül a járókerettel történő lábterhelést is meg kell próbálni.

Nyilván – mint minden betegségnél – ebben az esetben is a megelőzésre kell leginkább törekedni. De hogyan előzhető meg a combnyaktörés és milyen óvintézkedéseket tehetünk, hogy elkerüljük? Fontos elejét venni a lakáson belüli vagy kívüli eleséseknek. Alapos orvosi kivizsgálással könnyedén ki lehet deríteni a korábban még fel nem fedezett betegségeket, amelyek közül lehetnek olyanok, mint például a vérnyomás-ingadozás vagy olyan betegségek, amelyek szédüléssel, mozgáskoordinációs problémákkal járnak együtt. Lényeges, hogy az idős személyek lakása akadálymentes legyen, és legyenek kapaszkodók a lakás kritikus pontjain, mint például fürdőkád, lépcsők vagy zuhanyozó. Lehetőleg a fürdőszobában legyen csúszásgátló szőnyeg, viszont a lakás többi helyiségéből száműzzünk minden szőnyeget vagy olyan tárgyat, amelybe könnyen meg lehet botlani. Időskorban is fontos a rendszeres testmozgás, hiszen ez nem csupán jót tesz a csontoknak, izmoknak és ízületeknek, de segít javítani a mozgáskoordináción és az egyensúlyérzéken is. Másrészt az aktív életmód önbizalmat, magabiztosságot, tartást ad az embereknek. Azok az idős személyek, akik elfogadják, hogy az időskor némi lemondással jár – hiszen belátják, hogy nem tudnak mindent ugyanúgy elvégezni, mint húsz éves korban, viszont emellett kiaknázzák a lehetőségeiket és mindent megtesznek annak érdekében, hogy testileg, szellemileg és lelkileg minél fittebbek legyenek –, sokkal könnyebben birkóznak meg az őket ért különféle betegségekkel szemben is. Sokan ugyanis nagyon gyorsan feladják a betegséggel való küzdelmet, de azok, akik keményen dolgoznak a gyógyulásukon, hisznek is a felépülésükben, pozitívan állnak hozzá a problémákhoz és vannak a felépülés utánra kitűzött céljaik, sokkal nagyobb eséllyel épülnek fel és állnak talpra, mint pesszimista, szorongó és bizalmatlan társaik.

Ehhez a cikkhez 1 hozzászólás érkezett

  1. Nagy orommel olvastam , hogy lehet esely a csont osszeforrasara harom honap utan .Mami elmult 80 .Ket honapja combtoressel ( Y rogzitessel ) mutottek. Sajnos nagy csontritkulasa van . A sebe nem akart gyogyulni , 4het utan ujra kellett muteni , kicsuszott egy csavar ,ket hetig rendben volt aztan kezdodott minden elorol. Ki kell venni a vasakat. Viszont a tores nem mozdult el es azt mondja az orvosunk ,hogy nagyon szepen beindult a csontkepzodes , szepen forr ossze .
    Lehet esely arra , hogy elkeruljuk a protezist ?
    Koszonom.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*