fbpx

A huminsav ősi gyógyereje

Porhanyós földből kinövő élénkzöld levelú kukoricák.

Korunkban a mikroelemhiány szinte minden embert érint. Aki kellőképpen odafigyel az egészséges, teljes ételeket tartalmazó táplálkozásra, az sem lehet biztos abban, hogy ezáltal minden szükséges ásványi anyagot és vitamint magához vett. Az egyre inkább kizsigerelt talajokon termesztett növények nem tartalmazzák már az ember számára szükséges mennyiséget a tápanyagokból. A táplálékkiegészítő formájában szedett vitaminok azonban nem tudnak kellőképpen hasznosulni, ha nincs jelen elegendő ásványi anyag és mikroelem. A szervezet viszont csak úgy tudja a bevitt ásványi anyagokat és mikroelemeket hasznosítani, ha azok szerves molekulakomplexek formájában vannak jelen. Többek között ebben lehetnek segítségünkre a huminsavak.

Hogyan jönnek létre?

A földi élet körforgása során az anyagi részek folyamatosan lebomlanak, majd e bomlásterméken újabb és újabb élet keletkezik. A Földön található szerves anyag (biomassza) nagy részét a humuszanyag teszi ki. A biomassza évezredes bomlásának folyamata két fázisra különíthető, a humifikálódásra és a szénképződésre. Az első fázisban a növényi anyagokat alkotó molekulák bomlanak le, a második fázisban zajlik a szénképződés. A humin anyagok tehát a növények humifikálódásának eredményei, a huminsav a humifikálódott növényi anyag lúgokban oldódó része. A huminok családjába tartozó huminsav és fulvosav legalább 70-féle ásványi anyagot tartalmaz, ráadásul biológiailag jól hasznosuló formában.

A huminsavakkal való kísérletezés már az 1920-as évektől zajlik. A mezőgazdaságban például a komposztérés gyorsítására használják már hosszú ideje. Mi a Föld azon kitüntetett részén élünk, ahol a huminsavak a legtisztább lerakódásban vannak jelen. A Kárpát-medence ideális viszonyai közt alakulhatott ki a rendkívüli tisztaságú huminsav. Hazánk egyik neves kutatója, Dr. Jurcsik István erdőmérnök Pécsett a József utcában berendezett magánlaboratóriumában hosszú évekig kutatta a huminsavak élettani hatását. A hazai tőzegekből és lignitfélékből előállítható huminsavak kutatását 1951-ben kezdte el.

Milyen problémákra jó?

A huminsavak speciális tulajdonsága, hogy képesek molekulakomplexeket létrehozni. Úgynevezett kelát kötéssel “láncolják” magukhoz a fémionokat. Így a táplálékokban lévő  fémek azon része is hasznosulni tud, amely egyébként különféle behatások miatt csak alig, vagy egyáltalán nem szívódna fel.

A huminsav főbb egészségvédő, megelőző hatásai:

  • Immunstimuláló, immunerősítő hatása van.
  • Antivirális, antibakteriális  hatású.
  • Hatékonyan távolítja el a nehézfémeket a szervezetből (ezért alkalmazásakor fontos a bőséges folyadékbevitel, aminek nagy része tisztított víz legyen).
  • Májregeneráló hatású.
  • Gyulladáscsökkentő hatású.
  • Reumatikus fájdalmak, ízületi gyulladás esetén is hatékony.
  • Erős antioxidáns hatással bír.
  • Mivel a sugárterhelés ellen is véd, így sugárterápia esetén is javasolt a használata.
  • A bőr, haj, körmök állapotát javítja.
  • Nem utolsósorban energetizál, fáradékonyság ellen, vagy a teljesítmény fokozása érdekében minden családban ott a helye.

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük