Réti kakukktorma (Cardamine pratensis) gyönyörű apró virágai.

A réti kakukktorma (Cardamine pratensis) kedvelt helyei között szerepelnek a láp- és mocsárrétek, a vízpartok, a nedves talajú erdők és a nedves kaszálórétek. Előfordul Európában, Ázsiában, de Amerikában és még Grönlandon is találkozhatunk vele. Népiesen nevezik még kakukkfoszlárnak, kakukknyálnak, kakukkvirágnak, kásavirágnak, mezei tormának, réti tormának és tormaíznek is.

Ez az évelő növény a keresztesvirágúak családjába tartozik. A csöves szárú növény nagyobb, zöld színű levelei tövében apró sarjnövénykék fejlődnek. A tőlevelek csokorszerűen helyezkednek el, amelyek kerekded formájúak, míg a szárlevelek hosszúkásak. A gyógynövény szirmai két centiméter hosszúak és többféle színben – fehér, rózsaszín, ibolya – pompáznak. A növény sziromlevelei háromszor nagyobbak, mint a csészelevelei. A réti kakukktorma akár a hatvan centiméteres magasságot is elérheti és áprilistól júniusig bontogatja szépséges szirmait. A növénynek becőtermése van, amely körülbelül négy centiméter hosszú.

A réti kakukktorma levelei meglehetősen gazdagok C-vitaminban, így tavaszi salátánk alkotóelemeként is felhasználhatjuk.

A gyógynövény vértisztító hatással rendelkezik, a kipréselt nedv pedig vesekő elhajtására alkalmas az egyes feljegyzések szerint.

A gyógynövényt a régebbi korokban tejben főzték meg, amelyet aztán az izomsorvadásban szenvedő betegekkel itattak meg. Fulladásos megbetegedéseknél is ezt a gyógynövényt vetették be. Vízben főzték meg a gyógynövényt, majd a leszűrt italhoz mézet kevertek és ezt itatták meg a betegekkel.

A gyógynövényből készült főzet alkalmas sebek és kelések lemosására, a szárított, összezúzott levelek pedig szintén sebek gyógyítására alkalmasak. A homeopátiában a cukorbetegség kiegészítő terápiájaként használják.

Már télen érdemes kigondolni, hogy milyen növényeket szeretnénk a kiskertünkbe ültetni. Érdemes ilyenkor egy papírlapon is megtervezni, hogy milyen növényeket és azokat pontosan a kert mely részébe szeretnénk látni. A kerti kakukktorma nemcsak nagyon hasznos, hanem rendkívül szép is, éppen ezért kerti tavak partjára is bátran ültethető, hiszen egyrészt nagyon szép látványt nyújt, másrészt ez a gyógy- és dísznövény elsősorban a vizes, már-már tocsogós talajt kedveli. Ha nincs kerti tavunk, akkor nedves, félárnyékos helyre ültessük, és gyakran öntözzük, mivel egy meglehetősen vízigényes növényről van szó.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*