Koptatott asztalon üvegtálban egy adagnyi kókuszzsír, mellette kókuszforgácsok.

A kókuszzsír vagy kókuszolaj manapság nagyon elterjedt az egészséges életmódot támogatók körében. Nem csoda, hisz a hidrogénezett, transzzsírokkal teli sütőolaj helyett egészséges alternatívát jelent sütéshez, főzéshez egyaránt. A kókuszzsírt közepes szénláncú zsírsavak alkotják, ez teszi lehetővé, hogy hő hatására ne roncsolódjon a szerkezet. A hevítés során nem jönnek létre benne transzzsírsavak, így a hőkezeléssel készült ételekhez a legalkalmasabb a kókuszolaj. De nem csak ebben merül ki a kókuszolaj egészségmegőrző hatása.

A kókuszzsír – szobahőmérsékleten még szilárd, ezért nevezhetjük zsírnak is – nem terheli meg az emésztést, mivel kedvező zsírsavszerkezete miatt tökéletesen felszívódik. Triglicerid formában, vagyis változás nélkül képes felszívódni, nem alakul nagy méretű kilomikronná. A kilomikron a legnagyobb lipoprotein fajta. A lipoproteinek – mint a HDL és LDL is, melyek főleg koleszterint és koleszterin-észtereket tartalmaznak – zsírt, koleszterint és egyéb zsírban oldódó tápanyagokat, például  vitaminokat szállítanak a vérben a májhoz vagy egyéb szervekhez. A  közepesen hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó zsírok, olajok, mint amilyen a kókuszzsír is, közvetlenül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein. Emiatt a felszívódási metódus miatt nem kell epesav az emésztésükhöz, azok is könnyen emésztik, akiknek a hasnyálmirigye nem termel elegendő lipázt (emésztőenzimet).

A kókuszzsír gomba-, baktérium- és vírusölő tulajdonságokkal is rendelkezik. E célból napi 1-2 evőkanál szűz, tehát nem hidrogénezett kókuszzsírt ajánlott fogyasztani. Találkozhatunk az úgynevezett szűrt, szagtalanított változattal is, ám a szagtalanítás (dezodorálás) nem durva kémiai kezelést jelent, ellentétben a hidrogénezéssel. Előnye az, hogy nem érződik az intenzív kókusz íz, emiatt bármilyen étel készítéséhez használhatjuk. Terápiás célra a teljesen kezeletlen, szűz kókuszzsírt válasszuk, a hidrogénezett változatot pedig – még ha olcsóbb is – semmiképp se vegyük meg

Az antibakteriális és gombaölő hatást a kókuszzsír a laurinsav jelenlétének köszönheti. Ez egy közepes láncú triglicerid, mely majdnem a felét teszi ki a zsírnak. Az anyatejben is megtalálható, és a baba erős immunrendszerének kialakításáért felelős. Influenza és herpesz ellen is nagyon hatásos a kókuszzsírban található laurinsav, ellenben a bélflóra jótékony baktériumait nem bántja. Lábgomba és Candida-gomba túlszaporodás esetén is ajánlott. A kókuszzsír laurinsav mellett kis mennyiségben tartalmaz kaprilsavat, ami szintén gombaölő tulajdonsággal bír. Kutatások folynak a laurinsav hepatitis-C és HIV vírussal szembeni hatékonyságáról is. Állítólag a laurinsav intenzív vírusellenes tulajdonságai még erre az ellenálló vírusra is képesek hatni. Mindenesetre abban több orvos is egyetért, hogy hatékonyabb lehet a használata a mellékhatásokat kiváltó gyógyszerekkel szemben.

Milyen estekben használható még a kókuszzsír?

A máj- és epeproblémák esetén, illetve gyomor- és bélpanaszok kezelésére is alkalmas a kókuszzsír. Mivel fokozza az inzulintermelést, így a cukorbetegekre is jó hatással van, de a megelőzésben is fontos a szerepe. A pajzsmirigy alulműködésének tüneteit is orvosolja.

A kókuszzsírt bátran használhatjuk a bőr ápolására is általános hidratáló tulajdonsága és sebgyógyító, sejtregeneráló hatása miatt egyaránt. A pikkelysömör és az ekcéma kezelésére is alkalmas.

Ehhez a cikkhez 5 hozzászólás

  1. Pingback: Egy egészséges zsiradék – a kókuszzsír | Gyógyszer Nélkül

  2. A közelmultban úgy értesültem (orvostól), hogy infarktus után kimondottan káros és tilos a fogyasztása, a telített zsirsavak miatt.Most tanácstalan vagyok, mi a véleményük?

  3. Kedves marcsimama! A zsírok között gyakorlatilag a kókuszolaj a legegészségesebbek közé tartozik. Bár 90%-ban valóban telített zsírsavakból áll, ezek nem rakódnak le a szervezetben, nem zsírokká, hanem energiává alakulnak. Ezek úgymond “jó” zsírsavak. A kókuszolaj egyensúlyban tartja a koleszterinszintet, rugalmasan tartja az érfalakat, nem tartalmaz káros transzzsírokat (ellentétben pl. a margarinokkal!), melyek veszélyt jelentenek a szív-érrendszerre. A kókuszolajnak nem ismertek káros hatásai a szívre, ellenkezőleg, megelőző szerepet játszik a szívbetegségek kialakulásában.

  4. A napokban vasarolttam egy kisveder kokuszzsirt, de miutan felnyitottam es megkostolttam hat… enyhe disznozsir ize volt es nem olyan elenk feher szine mint ahogyan a cikkben levo kepen lathato.Termeszetesen a kisveder cimkezesen kokuszzsir szerepel:( lehetseges -e ez?? A masik kerdesem meg hogyan is kell fogyasztani gyogyhatas erdekeben. Valahol olvastam hogy reggel es este ehgyomorra egy kanalal. Ez igy helyes? Elore is koszonom.

    • Kedves Julia38! Kókuszzsír és kókuszzsír között óriási különbségek lehetnek minőségben. Étrend-kiegészítőként érdemes 100%-os tisztaságút választani, mely nem finomított, nem hidrogénezett, nem szagtalanított. A jó minőségű kókuszzsír szilárd állapotában fehér színű (kb. 23 fok felett folyékonnyá és áttetszővé válik), és enyhén kókuszízű. Az adagolás általában attól függ, milyen céllal fogyasztjuk, az Ön által írt is jó lehet. Erről bővebben itt olvashat: http://gyogyszernelkul.com/kokuszolaj/

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*