fbpx

A korpafű spórája sokrétűen használható fel

Lycopodium clavatum, azaz korpafű a mohaszerű levélkéivel.

A korpafű botanikus neve Lycopodium clavatum, és gyógynövényként alkalmazzák. A növény akár 2 méter hosszúságú szárral rendelkezik, amely a talaj mentén kúszik. Ezt a szárat sárgászöld, mohaszerű levélkék borítják. A virágzási idő júliustól augusztusig tart, a spórák gyűjtési ideje augusztustól szeptemberig, a növényé pedig májustól szeptemberig.

A korpafű megtalálható Közép-Európában, Észak-Európában, valamint Oroszországban és Ázsiában, de Amerikában és a trópusi Afrika egyes részein is. Hegyekben, erdőkben és réteken nő. Kinézete alapján a korpafű könnyen összetéveszthető más, részben mérgező növényekkel. A korpafű spórái már az indiánoknál is orvosságnak számítottak, és a legkülönbözőbb sérüléseknél és fájdalmaknál alkalmazták – az orrvérzéstől a vágott sebekig.

Ma a korpafüvet a homeopátiában többek között különböző májbetegségeknél vetik be, de a homeopátián kívül is felhasználják, éspedig különféle bőrbetegségek kezelésére, a húgyutak megbetegedéseinél, és jót tesz az anyagcserének is. A korpafüvet alkalmazzák továbbá köszvénynél és reumánál, valamint aranyérnél vagy vesekólikánál. Mivel a növény enyhén mérgező, legyünk óvatosak az alkalmazásánál.

A spórapor felhasználható nedvedző bőrkiütésekre, hólyaggyulladásra, húgyhólyagkőre, köszvényre, reumára, aranyérre; maga a növény pedig a nemi szervek gyulladásaira, vesehomokra, vesekólikára és krónikus bőrkiütésekre. A spórát külsőleg mindenféle bőrbetegségek ellen, belsőleg teaként az egész húgyúti rendszer betegségeire alkalmazhatjuk. A vizeletkiválasztás fokozása révén a korpafű jót tesz az anyagcserének, így reuma és köszvény ellen is hatékony lehet.

A korpafűből nyert spórát nemcsak sebgyógyításra és más betegségek kezelésére alkalmazzák, hanem színházakban, cirkuszokban robbanások kiváltására is használják, mivel tűzbe dobva erős lángot és nagy füstöt idéz elő. Ez lehet az oka, hogy a népnyelvben elterjedt a „boszorkányliszt” fogalma – hisz már a középkorban ismerték a korpafűspóra erejét, ha a tűzbe szórták.

  1. Tóthné Domokos Irma

    Olvasom a cikkben, hogy a korpafű alkalmazásánál figyelembe kell venni az enyhén mérgező hatását. Erről szeretnék többet tudni. Pl: milyen hatóanyag teszi enyhén mérgezővé, hogyan hat a szervezetre, milyen tünetei lehetnek? Teáját milyen adagokban és mennyi ideig lehet inni? Sajnos erről az értékes gyógynövényról nagyon keveset ír a szakirodalom. Üdvözlettel, egy érdeklődő.

  2. szovák istván

    Kérem hogyan használjam Tea ként, sebre ,milyen össze állításba ,mennyi mennyiség be mennyire mérgező -e? Köszönöm

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük