Idegpályák az emberi testen.

Akkor beszélünk krónikus fájdalomról, ha az legalább fél évnél tovább tart. Sok minden okozhatja, többek között valamilyen komoly betegség, mint például daganatos megbetegedés vagy ízületi gyulladás, de a háttérben idegsérülés, a kiváltó okok mögött pedig még érzelmi megterhelés vagy idegfeszültség is állhat. Éppen ezért a kezelés nem minden esetben csak a gyógyszeres kezelést foglalja magába, lehetséges, hogy az illetőnek akár pszichoterápiára is szüksége lehet.

Krónikus betegségnél sem szabad lemondani a rendszeres testmozgásról, hiszen a mozgás egyrészt egy időre el is feledteti a fájdalmakat, másrészt sok esetben gyógyírt is jelenthet a fájdalom leküzdésére. Amikor valaki krónikus fájdalomtól szenved már hosszabb ideje és szinte minden szabad percét pihenéssel tölti, vagyis soha semmit nem mozog, a fájdalma tovább fokozódhat, mivel az izmai elkezdenek sorvadni, gyengülni és feszülni. Mindemellett a sportolás endorfin hormont szabadít fel az emberi szervezetben, amely egyrészt boldoggá tesz bennünket, másrészt természetes fájdalomcsillapítóként is működik. Természetesen a rendszeres pihenésről is gondoskodni kell, hiszen aki túlterhelt mind testileg, mind szellemileg, mind érzelmileg, gyakran érezhet állandó fájdalmat, amelyet megfelelő mennyiségű pihenéssel orvosolni lehet.

Aki krónikus fájdalomtól szenved, előbb-utóbb a stressz is bekúszik az életébe, hiszen ki örülne annak, ha mindig egy küzdelmes és gyötrelmes nap elé kellene néznie. Mindemellett a stressz tovább ronthatja a beteg állapotát, hiszen a stressz miatt izmai megfeszülnek, de keringési panaszokkal is számolnia kell vagy álmatlansággal, étvágytalansággal, amelyek mind-mind további állapotrosszabbodást okozhatnak. A relaxáció azonban segítséget nyújt a feszültség felszámolásában, megszüntetésében. A relaxáció segít mentálisan és fizikailag ellazulni, serkenti az endorfin termelődését, segít, hogy a méreganyagok eltávozzanak a szervezetből és ezzel párhuzamosan az egyén öngyógyító mechanizmusai is működésbe lépnek.

A relaxációnak több típusa létezik, illetve több, a testet és lelket megnyugtató részből áll. A progresszív relaxáció lényege például az, hogy a betegek minden izomcsoportot megfeszítenek, majd elernyesztenek. A relaxáció gyakran alapoz a vizualizációra, amikor is a betegnek egy olyan múltbéli pillanatot kell elképzelnie, amikor még boldog volt vagy például nem fájt semmije. Ez az „időutazás” is segítséget ad a gyógyuláshoz. A krónikus fájdalmat lehet még csökkenteni, de akár meg is lehet szüntetni például masszázzsal, akupunktúrával, akupresszúrával, pszichoterápiával vagy éppen aromaterápiával.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*