Fiatal férfi egyik kezével az orrnyergét fogja, másikkal a hasát.

A krónikus stressz manapság sok ember életét megkeseríti. Nem elég, hogy ezek az emberek stresszes életmódot folytatnak, de a folyamatos feszültség hatására előbb-utóbb még a szorongással vagy a depresszióval is meg kell küzdeniük. A stressz hatással van a mentális, a fizikai és az érzelmi egészségünkre is. Leggyakrabban emésztési zavarokat okoz, de az immunrendszer is legyengülhet, amely számtalan krónikus betegség kialakulásához vezethet.

Manapság sok minden okozhat stresszt. A munkanélküliség, a kellemetlen munkahelyi környezet, a kiállhatatlan kollégák és a főnök, a családi problémák, a pénzügyi nehézségek, és napestig sorolhatnám az okokat. A nem megfelelő táplálkozás is ludas lehet a krónikus stressz kialakulásában.

A krónikus stresszben szenvedők száma egyre növekszik, de azoknak a tábora is gyarapodik, akik valamilyen emésztési zavarban szenvednek. Kutatások igazolják, hogy a stressz nem pusztán érzelmileg érinti az embereket, hanem az egészségi állapotot is súlyosbíthatja, beleértve az emésztőrendszeri problémákat, például az irritábilisbél-szindrómát és a reflux betegséget.

Az úgynevezett rejtett stressz is okozhat egészségügyi problémákat. A rejtett stresszt nem az életet megváltoztató események – haláleset, válás – okoznak, hanem a mindennapi kellemetlenségek és kihívások, amelyekkel a legtöbb ember rutinszerűen és nap mint nap szembesül.

A stressz tehát hatással van az emésztőrendszerre. Amikor stresszes állapotba kerülünk, akkor az emésztésünk sem olyan, mint nyugalmi állapotban, hiszen a központi idegrendszer ilyenkor befolyásolja az emésztőrendszer izmainak összehúzódását és csökkenti az emésztéshez szükséges váladékokat. A stressz gyulladást okozhat a gasztrointesztinális rendszerben, és így fogékonyabbá teheti azt a fertőzésekre.

A stressz megemeli a gyomorsavszintet, emésztési zavarokat okoz, de generálhat hányingert, hányást és hasmenést is. A székrekedés egyes esetekben szintén a krónikus stressz számlájára írható.

A stressz kezelésének az egyik legjobb módja, ha rendszeresen mozgunk, sportolunk. A fizikai aktivitás ugyanis enyhíti a feszültséget, serkenti az agyban a vegyi anyagok felszabadulását, és ez az endorfin enyhíti a stresszt és javítja a hangulatot.

Egyéb stresszcsökkentő lehet a relaxációs terápia, mint például a jóga, a meditáció, a hipnózis, a progresszív izomlazítás, a mentális képalkotás, a biofeedback és még a zene is.

A barátokkal vagy a szeretteinkkel való beszélgetés is nagy segítség lehet stressz esetén, és a terápiás is kezelés is sokat segíthet. A képzett terapeuta abban segít, hogy jó, jobb módszereket találjunk a stressz kezelésére.

Emésztés szempontjából a nem megfelelő élelmiszerek fogyasztása is generálhat stresszt. Az emésztőrendszer értékeli és nagyon hálás az egészséges és kiegyensúlyozott étrendért.

Elkerülheti a stresszt, ha néhány stresszort kiiktat az életéből. Ilyen lehet a cigaretta, az alkohol és a gyógyszerek is okozhatnak nemcsak stresszt, hanem emésztési panaszokat is. A kávé és az üdítőitalok sem tesznek jót az emésztésnek, sőt még krónikus stressz kialakulásában is szerepet játszhatnak.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*