Erdőben kiránduló család, hátukon hátizsák.

A természetben eltöltött idő jó hatással van az emberi idegrendszerre. Jelentősen képes lecsökkenteni a szorongás és a rettegett mentális betegség, a depresszió tüneteit, de a poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedő betegeken is képes segíteni.

Kutatások igazolják, hogy azok az emberek, akik gyakran járnak a természetbe, sokkal aktívabbak, kevésbé elhízottak és többnyire jobb a kedvük is, mint azoknak, akik kihagyják az életükből a természetjárást.

A rendszeres természetjárók halálozási aránya tizenhat százalékkal kisebb azokénál, akik nem kedvelik az erdei sétákat. Egy kutatás szerint a zöld terek közelében élő állapotos asszonyok csecsemői pedig magasabb születési súllyal rendelkeznek, mint azok a hölgyek, akik a terhességük alatt nem szerették a természetbeni sétákat. Egy másik tanulmány pedig azt támasztotta alá, hogy a kórházban fekvő betegek sokkal gyorsabban gyógyultak, ha az ablakuk egy parkra vagy zöld fákra, növényzetre néztek.

Azok a személyek, akik kapcsolatban állnak a természettel, sokkal kevésbé szenvednek allergiás megbetegedésben, magasabb az önbecsülésük, jobb mentális és magasabb szintű fizikai egészségnek örvendenek, mint azok, akik nem szeretnek az otthonukból kimozdulni.

A természettel való kapcsolat hiánya nagyban hozzájárul a depresszió, a szorongás és más, súlyos mentális betegségek kialakulásához. Egy tanulmány pedig azt is bebizonyította, hogy a természetet kedvelők körében sokkal kevesebb az öngyilkossági arány is. Ennek oka lehet az, hogy a természet szépsége és hangjai megnyugtató hatást gyakorolnak az elmére, és ezek növelni képesek a relaxációt, amely esélyt sem ad a mentális betegségek megjelenésének.

A természettel való kapcsolati hiány nemcsak depressziót és szorongást képes okozni, de súlyosbíthatja a poszttraumást stresszt és skizofréniát is. Szintén egy kutatás során azt is megállapították, hogy azok a városi lakosok, akik szinte soha nem érintkeznek a természettel, sokkal gyakrabban szenvednek valamilyen pszichózisban, például paranoiában.

A mai gyermekek jelentős hányada a benti játékokat részesíti előnyben ahelyett, hogy a természetben, a parkban, azaz friss levegőn játszana. A kutatók úgy vélik, hogy nem véletlen, hogy a 21. században ennyi mentális betegséggel küzdő gyermek él a földön. Hiszen a számítógépes játékok, a sok tévézés negatív hat a gyermekek testi, lelki, szellemi és mentális fejlődésére.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*