Emberi szívet ábrázoló kép piros háttérben, színes ábrákkal.

A szívelégtelenség kialakulását egy hosszabb folyamat és valamilyen szívbetegség előzi meg. Szívelégtelenség során a szív olyan legyengült állapotba kerül, hogy egy idő után már nem képes a vénák által szállított vért teljes mértékben az artériákba pumpálni. A betegség kialakulásának több lehetséges oka is lehet. Az okok között szerepel a magas vérnyomás, a veleszületett szívrendellenesség, az oxigénhiány a szívizomzatban vagy a krónikus, egyenetlen terhelés. A betegség kiváltói vírusok és baktériumok is lehetnek, amelyek gyulladásokat okoznak a szervezetben, de ez az állapot létrejöhet hosszan tartó gyógyszerszedés vagy alkoholfogyasztás következtében is. A szívelégtelenségnek két formája létezik, az akut és a krónikus.

A krónikus szívelégtelenség tünetei a következők lehetnek: szabálytalan szívverés, köhögés, zihálás, véres köpet, mozgáskor vagy a szervezet terhelésekor kialakuló légszomj, amely a későbbiekben már nyugalmi állapotban is bekövetkezik, fáradtság, kimerültség. A hasüregben folyadék gyülemlik fel, a folyadék-visszatartás miatt viszont hirtelen hízásnak indul a beteg. Emellett ödéma jelenik meg a lábszárakon és a bokák környékén. A szívelégtelenségben szenvedő beteg szervezete egyre kevésbé lesz terhelhető, de nemcsak a fizikai terhelés válik számára nehézzé, hanem egy idő után a koncentrációs képességei is zavart szenvednek.

Az akut szívelégtelenségnél a szívverés felgyorsul és szabálytalanná válik. Ebben az esetben is felszaporodik a folyadék, és a betegek légszomjról számolnak be, de ez általában mellkasi fájdalommal is párosul. Az akut szívelégtelenséget kiválthatja szívinfarktus, tüdőembólia, allergiás reakciók vagy vírusfertőzések. Ez a betegség azonnali kórházi kezelést igényel, mert a késlekedés akár a beteg életébe is kerülhet.

Amikor valakinél ezt a betegséget állapítják meg, akkor még nem biztos, hogy vannak panaszai. A szívelégtelenségnek ugyanis négy szakasza van. A kezdeti, vagy első fázisban a páciensek általában még nem szoktak semmilyen kellemetlen tünetről beszámolni. A második szakaszban a betegek csak akkor érzik, hogy valami nincs rendben testük motorjával, amikor valamilyen megerőltető munkát végeznek. A harmadik stádiumban azonban már enyhe terhelésnél is megjelennek a kellemetlen tünetek, míg az utolsó fázisban a betegnek már nyugalmi állapotban is panaszai vannak.

Ehhez a cikkhez 1 hozzászólás érkezett

  1. Melyik gyógynövény jó a szíveseknek? Kérlek ha lehet ill. ha van írjátok meg.Köszönöm.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*