fbpx

Amikor az immunrendszer támadásba lendül

Autoimmun betegség képi megjelenítése.

Immunrendszerünk legfontosabb feladata, hogy megvédje szervezetünket a különféle kórokozóktól, vagyis vírusoktól, gombáktól, parazitáktól és baktériumoktól. Amennyiben az immunrendszer működése lecsökken, immunhiányos állapot alakul ki. Ebben az esetben viszont súlyos fertőzésekkel vagy daganatos megbetegedésekkel kell szembenéznünk. Azonban az is előfordulhat, hogy szervezetünk védelmi vonala fokozottan működik, amely szintén egy kóros állapot, hiszen ez allergiás megbetegedéseket idézhet elő. Sőt olyannal is találkozhatunk, hogy az immunrendszer kóros, támadó jellegű immunválaszt indít a szervezet ellen, egyszerűbben fogalmazva a testünk saját maga ellen fordul. Az immunrendszer mindent megtesz annak érdekében, hogy a szervezet antigénjeit tönkretegye, amely a szövetekben kialakuló gyulladásához, majd annak pusztulásához vezet.

Megkülönböztetünk szervspecifikus autoimmun betegségeket, amely egy adott szervre vagy szövetre irányulnak. Ilyen például az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás. A másik fajta autoimmun betegség a szisztémás, amely már szervrendszereket is érinthet. Ilyen például az SLE-ként emlegetett szisztémás lupus erythematosus, vagy a rheumatoid arthritis. Milyen autoimmun betegség léteznek még ezeken kívül? Néhány ezek közül: Addison-kór, Goodpasture-szindróma, Hashimoto-thyreoiditis, Neuritis opticus, Sjögren-szindróma, Basedow-kór, Vitiligo, Bechterew-kór vagy a Werlhof-kór.

Az első tünetek megjelenése és a diagnózis felállítása között gyakran hónapok is eltelhetnek, hiszen sok esetben nem egyértelmű, hogy autoimmun betegségről van szó. A betegség pontos meghatározását fizikális és immunológiai vizsgálat előzi meg. Vérvételre is sor szokott kerülni, ahol a szakorvos alaposan megvizsgálja, hogy mely szerv vagy szervek működnek rendellenesen. Vagyis gyulladásos gócok után kutat, megnézi a marker antitesteket, tehát alaposan áttanulmányozza, hogy a páciens vérképe mutat-e valamilyen kóros eltérést. Amikor az orvos felállítja a diagnózist, akkor további vizsgálatokra irányíthatja a beteget. A vérvizsgálattal és az egyéb vizsgálatokkal az orvos azt is vizsgálja, hogy van-e fertőzés a beteg szervezetében, de a daganatos megbetegedésekre is fény derülhet.

Az autoimmun betegség napjainkban nem gyógyítható. A tüneti kezelés magába foglalja a gyulladáscsökkentő terápiákat, az immunrendszer működését gátló kezeléseket, amelyek meggátolják a gyulladást és az autoimmun reakciót. A betegség harmadik fázisában citosztatikus gyógyszereket is alkalmaznak, de ezeknek a gyógyszereknek nagyon súlyos mellékhatásai lehetnek.

  1. szabó istván

    sajnos bechterev kor és immunbeteg vagyok sajnos legkisebb fertőzés belobbantja az izületeimet sokat szenvedek orvosok nemtudják mijen szindroma hová forduljak mitcsináljak 20 éve szenvedek

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük