Parkinson-kóros idős ember keze a botján, rajta a segítőjéé is.

Egy meglehetősen rejtélyes betegség a Parkinson-kór, melynek április tizenegyedikén van a világnapja. A Parkinson-kórt nem olyan könnyű kezdetben diagnosztizálni, de aztán egyre több olyan tünet jelentkezik, amely erre a nehezen diagnosztizálható betegségre ural. A betegség miatt megváltozik a beteg testtartása, az arckifejezésére, de még az érzelmein is nyomott hagy ez a kóros állapot.

A Parkinson-kór az idegrendszer progresszív rendellenessége, amely befolyásolja a mozgást. A Parkinson-kór egyik legismertebb jele a remegés, ez a rendellenesség a mozgás merevségét és lelassulását is okozhatja. A betegség korai stádiumában az arc kifejezéstelenné válik, a beszéd pedig elmosódott lesz, hiszen a beteg nem lesz képes megfelelően artikulálni. Az idő múlásával a betegség tünetei súlyosabb formát is ölthetnek.

A Parkinson-kór az agyban lévő idegsejteket befolyásolja, amelyek dopamint termelnek. A Parkinson-kór tünetei közé tartozik az izommerevség, a remegés, a beszéd és s járás megváltozása. A diagnózis felállítását követően a kezelések segíthetnek a tünetek enyhítésében, de erre a betegségre nem létezik gyógymód.

Az elsődleges tünetek közé tartozik a járás megváltozása, amely a későbbiekben csoszogóvá is válhat. A másodlagos tünetek mellett megjelenhet a depresszió, a szorongás és a demencia is. A legtöbb Parkinson-kóros beteget 60 év fölött diagnosztizálják, de ritka esetekben fiatalabb korúakat is sújthat ez a rendellenesség.

A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, amely során elvész az izomszabályozás, és amely betegség nyugalomban is a fej és a kezek remegését váltja ki. A beteg mozgása merevvé, lassúvá válik és elveszíti az egyensúlyérzékét. A tünetek súlyosbodása során egyre nehézkesebbé válik a beszéd, a járás és a mindennapi feladatok elvégzése.

A Parkinson-kór progressziója és a károsodás mértéke személyenként változik. Sok Parkinson-kórral rendelkező ember hosszú és produktív életet él, míg mások élete korán beszűkül az egyre súlyosabbá váló tünetek eredményeképpen. A korai halál általában a kísérő betegségek okozzák, mint tüdőgyulladás vagy az elesésből származó sérülések, betegségek.

A betegség miatt a motoros képességek csökkennek, amit a dopaminhiány okoz. Ennek oka lehet a szervezetben kialakuló gyulladás, de a stressz is kiválthatja, amelyek sejtkárosodást okoznak.

Kit, kiket veszélyeztet a Parkinson-kór? A hatvan év fölöttiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve betegség szempontjából. Férfiaknál másfélszer-kétszer gyakrabban fordul elő ez a betegség, mint nőknél. Egyes feltételezések szerint a veszélyes anyagokkal dolgozók is nagyobb eséllyel szenvednek ebben a betegségben.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*