Az alacsony szerotoninszint egyik oka

A bélflóra szorosan összefügg a szerotoninszinttel, és ezért a boldogsággal és elégedettséggel is. Igen, a bélflórában kereshetjük akár a zavart szerotoninszint okát is. Életünk első éveiben ugyanis bélflóránk összetétele meghatározza, hogy később harmonikus szerotoninszinttel, és így boldogan, kiegyensúlyozottan és elégedetten éljük az életünket, vagy inkább szorongva, mogorván és frusztráltan.

Alacsony szerotoninszint: az ok a bélflórában rejlik?

A szerotonint gyakran nevezik boldogsághormonnak is. Ha szintje túl alacsony, az hamar megmutatkozik borongós hangulat vagy akár depresszió formájában. A tudósok feltételezése szerint a gyermekkori bélflórazavarok lehetnek az okai a későbbi alacsony szerotoninszintnek. Míg azonban a szerotonin az agyban tevékenykedik, a bélflóra közismerten néhány emelettel lejjebb található. Hogyan befolyásolhatná hát a bélflóra az agy szerotoninszintjét?

Mentális zavarok és depresszió a kóros bélflórától

Bélflórának azon mikroorganizmusok összességét nevezzük, melyek benépesítik a bélrendszert. És bár a bélflóra a hasban található, nemcsak az emésztőrendszert befolyásolja, hanem az ember egészét. A bélflóra például az allergiák és élelmiszer-intoleranciák létrejöttében éppúgy közrejátszik, mint a cukorbetegség, a krónikus gyulladásos betegségek, a túlsúly és az autoimmun betegségek kialakulásában. De mentális problémák – pl. autizmus és depresszió – is összefüggésbe hozhatók a bélflóra zavaraival.

A bélflóra befolyással van az agyra

Egy kaliforniai tanulmány kiderítette, hogy a probiotikumok egészséges bélflórát építenek fel, és ily módon képesek enyhíteni a depressziót, a stresszre való fokozott hajlamot és a szorongást. Autista gyerekek panaszait is észrevehetően csökkentették probiotikumok segítségével. A bélflóra tehát egyértelműen hatással van az agyra.

Hogyan kontrollálja a bélflóra az agyat?

Először is a bélflóra közreműködik a táplálék megfelelő emésztésében, és ezzel az optimális tápanyagellátásban – az agyéban is. A bélflóra továbbá védi a bélnyálkahártyát, hogy a mérgező anyagcsere-végtermékek, pl. a káros bélbaktériumok vagy gombák ne kerülhessenek a véráramba és esetleg az agyba. Ezen felül az immunrendszer teljesítőképessége csak akkora, amekkorát a bélflóra megenged. Gyenge immunrendszer mellett pedig sem a testi, sem a mentális egészség nem virágozhat. Már ez a három összefüggés is rámutat, hogy a bélflóra sokféleképpen gyakorol befolyást az agyra. Egy 2013 júniusában publikált ír tanulmány további részleteket hozott napvilágra.

A bél-agy tengely

A tudósok különösen a bélflórának a születés utáni első időkre jellemző szerepét vizsgálták. Megállapították, hogy a bélflóra rendkívüli szerepet játszik az immunrendszer és a hormonrendszer kifejlődésében és érésében is. Ezek a folyamatok pedig kulcstényezők a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) fejlődése során. A bél-agy tengely tökéletes működése előfeltétele az általános egészségi egyensúlynak (homeosztázis).

Bélflóra

Az ír kutatók ki tudták azt is mutatni, hogy a bélflóra állapota oka lehet a diszharmonikus szerotoninszintnek. A bélflóra ugyanis erre közvetlenül kihat. Következésképp a bélflóra zavarai (melyek az élet első hónapjaiban jelen vannak) olyan mértékben képesek befolyásolni a szerotonerg rendszert és ezzel a későbbi ember elégedettségének fokát, hogy ezek a hatások a szoptatás időszaka után nem fordíthatók vissza, legalábbis nem teljesen.

Rendkívül fontos tehát minden feltételét megteremteni, hogy a gyerekek idejekorán egészséges bélflórával rendelkezhessenek. Ide tartozik a természetes szülés, a cumisüveges táplálás helyett a szoptatás, az anya részéről probiotikumok szedése, lehetőleg az antibiotikumok és más bélflórát irritáló gyógyszerek mellőzése.

A későbbi életben ugyancsak segítenek a probiotikumok a depresszió és más mentális zavar enyhítésében, aminél természetesen mindig jobb, ha már gyermekkorban nem adunk lehetőséget a túl alacsony szerotoninszintnek (bélflóra-zavaroknak).