Két szép szelet vastagabb marhahús színes borssal megszórva, a tetejükön rozmaringággal.

A kobalt a mikroelemek csoportjába tartozik, vagyis nagyon kis mennyiségben van jelen az emberi szervezetben. Ennek ellenére fontos számunkra, hiszen a létezésünkhöz nélkülözhetetlen folyamatokban és különféle feladatok elvégzésében vesz részt. 1948-ban fedezték fel, mégpedig a B12-vitamin molekulájának vizsgálatakor. A kobalt számos biológiai folyamatban játszik kiemelkedő szerepet. Többet között a vörösvérsejtek képződésében, a nukleinsavak szintézisében, vagy az idegszálak védőrétegének építésében. A szervezet redoxifolyamataiban is részt vesz, köszönhető ez annak, hogy a kobalt meglehetősen stabil többféle oxidációs állapotban is. A kobalttal védelmet élvezhetünk a vérszegénységgel szemben. A kobalt egyes szerveinkben is megtalálható, mint például máj, tüdő és vese.

Szervezetünk nem képes előállítani, ezért kobaltszükségletünket különféle táplálékokkal tudjuk fedezni. A többi nyomelemhez képest a kobalt jóval nagyobb mennyiségben megtalálható a különféle táplálékokban és italokban. A kobalt forrásai: tehéntej, anyatej, vaj, száraz hüvelyesek (fehér bab, lencse, húsfélék – marha, borjú, tyúk –, máj, vese, tenger gyümölcsei (rákok, kagylók, halak), burgonya, paradicsom, spenót, körte, földimogyoró, bor, kenyér, tejcsokoládé. Mivel a legtöbb húsfélében fellelhető a kobalt, éppen ezért a húsfogyasztóknak kevésbé kell azzal számolniuk, hogy nincs, vagy nem lesz elegendő kobalt a szervezetükben. Ellentétben a vegetáriánusokkal, akiknek étrendjükből hiányoznak a húsételek, emellett még egyes zöldségben, gyümölcsben és magfélében sincs kobalt, így szervezetük kobaltszükségletét más módon kell fedezniük. Jó hír számukra, hogy egyes algafajban is kimutatták ezt a nyomelemet, habár az ilyen irányú vizsgálatok még folynak, illetve még kutatják, hogy az emberi szervezet tudja-e egyáltalán hasznosítani az algában található kobaltot.

Ha nincs elegendő kobalt a szervezetünkben, akkor a következő tünetekkel kell számolnunk: vészes vérszegénység, bélproblémák, az izmok legyengülése és az idegpályák betegségei. Mivel a kobalt megakadályozza a pajzsmirigy jódfelvételét, ezért golyva alakulhat ki, ha túl sok kobalt gyűlt fel a szervezetben. De a túl sok kobalt okozhat magnézium-, kalcium- és vashiányt is. A szervezetből a vizelettel, a széklettel és a verejtékkel ürül ki. A vérképző szervekre gyakorol hatást, de csak nagyobb mennyiségben, viszont nagy adagban már mérgező hatást vált ki az emberi szervezetben. Viszont léteznek úgynevezett nyomelem-terápiák, jelen esetben a kobalttal végzett kezeléssel segítik az álmatlanságban szenvedőket, azokat, akiknek anyagcserezavaruk, keringési, gyomor-és bélrendszeri zavaruk van, vagy éppenséggel érrendszeri problémákkal küszködnek.

Ehhez a cikkhez 1 hozzászólás érkezett

  1. Kérdezni szeretném hogy lehet nyomelem terápiát kérni, és hol? Köszönöm Éva.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*