Egy óriási ablak előtt ül egy idős férfi a székében, szomorúan réved a semmibe a tekintete.

A depresszió ma már népbetegségnek számít. Érdekes azonban, hogy egyre több ember diagnosztizálja saját magát ezzel a problémával – és most nem a tinédzserekre gondolok, akik gyakran esnek „depibe”. Az ő problémájuk és gondjuk sem lebecsülendő, ezt is ugyanolyan komolyan kell kezelni, mint a felnőtt emberek mentális problémáit, hiszen nem tudhatjuk, hogy valaki éppen mi miatt érzi magát lehangoltnak és mélabúsnak.

Az idősebb korosztály depressziós hangulatának rengeteg oka lehet. Egyesek az idő múlása miatt éreznek állandó szomorúságot, vagy éppen a sokasodó egészségügyi panaszok és az ezek miatt bekövetkező függetlenség elvesztése miatt esnek letargikus hangulatba. Sok idős embert az is depresszióba taszít, ha egyedül maradnak, vagyis elveszítik a házastársukat és még a gyermekeik is messze élnek tőle, de elkeseredettséget okozhat az is, ha valaki teljesen egyedül van, mert nem születtek gyermekei, nincsenek barátai vagy legalább egyetlen rokona, akire számíthat. A magány könnyen bárkit búskomorságba taszíthat. A depressziónak oka lehet, ha van ugyan családja az idős személynek, de nem kap elég szeretetet. A barátok elvesztése, a nyugdíjazás, az anyagi bizonytalanság is okozhat levertséget.

A folyamatosan fennálló elkeseredettség tipikus depressziós tüneteket produkál, amelyet könnyen észre lehet venni annál a személynél, aki korábban életvidám és mindig jókedvű volt, azonban egyes betegségekre – skizofrénia – is jellemzőek lehetnek ezek a tünetek, sőt egyes gyógyszerek – magas vérnyomásra szedett pirulák – is generálhatnak folyamatosan fennálló szomorúságot.

Milyen tünetek jellemzik a depressziós személyt? Soha szűnni nem akaró rosszkedv, alvászavarok, vagyis az egész napját vagy átaludná az illető, vagy éppen fordítva, nagyon keveset és nagyon rosszul alszik. Napközben gyakran fáradtsággal küszködik, a napi teendőit nem, vagy csak félig-meddig tudja elvégezni. Megjelennek a testi tünetek is, de ezek mögött általában semmilyen szervi elváltozás vagy betegség nincs. A depresszióban szenvedő személy mély és nyomott hangulatában sokat gondolkodik a halálon, az elmúláson, szeretné a földi létet mihamarabb elhagyni, ezért gyakran gondolkodik az öngyilkosságon vagy már próbált is önkezével véget vetni életének a depresszióban szenvedő személy. A búskomor személy memóriagondokkal is küszködhet és gyakran képtelen egyedül döntéseket hozni. Céljai nem nagyon vannak, érdektelen a világ dolgai iránt, éppen ezért az életét is üresnek és értelmetlennek véli.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*