fbpx

Éhség, étvágy, hormonok

Női agy ábrázolása egy rajzon.

Az emberi szervezetben vannak olyan hormonok, amelyek az éhségérzetért vagy éppen a jóllakottságért felelnek. Például az inzulin, a leptin vagy éppen a ghrelin a zsírok raktározásában és az anyagcserében játszanak kiemelkedő szerepet. Az inzulin egy olyan hormon, amelyet a hasnyálmirigy termel. Az inzulin többek között a vércukorszint szabályozásában játszik kiemelkedő szerepet. Egyik fontos feladata, hogy a sejtek számára hozzáférhetővé teszi az inzulint. Amennyiben inzulinrezisztencia jön létre, úgy a sejthártyákon lecsökken az inzulinérzékeny receptorok száma. Ennek következtében pedig jelentősen megnő a vércukorszint, viszont a hasnyálmirigy még több inzulint kezd el termelni, amely a 2-es típusú cukorbetegség okozója lehet.

Az inzulinrezisztencia elhízáshoz vezethet, hiszen ha a sejtek nem jutnak elegendő glükózhoz, akkor nem lesz elegendő energiakészletük. Ennek következménye pedig az, hogy a szervezet egyre több élelmet kíván. Amikor a szervezetben glükóz halmozódik fel, ezek zsírként fognak elraktározódni a májban és a zsírszövetekben, amely miatt egyenes út vezet az elhízás irányába.

Akik túlsúllyal rendelkeznek – éppen a fent említett okok miatt –, állandó éhségérzettel küzdenek. Ilyenkor azonban a legtöbbször szénhidrátban gazdag ételeket kívánnak, amelyek megadják a szervezet számára a megfelelő mennyiségű glükózt is. Azonban ez egy ördögi kör, amelyből csak nagyon nehezen lehet kiszállni, valamikor már meglehetősen későn is, hiszen a legtöbb elhízott személy ekkorra már az úgynevezett metabolikus szindrómától is szenved. A metabolikus szindrómának több, súlyosabb formát öltő tünete is létezik. Megnő a hasi zsír mennyisége, magas lesz a trigliceridszint, magas lesz a vérnyomás, az LDL-koncentráció magas, míg a HDL-koncentráció alacsony lesz és a vércukorszint is megnövekszik.

Amikor a hipotalamusz megérzi, hogy szervezetünkben alacsony a vércukorszint, ekkor a máj mintegy üzenetet küld a hipotalamusznak, hogy tegyünk valamit a probléma orvoslása érdekében. A szervezet zsírsejtjeiben termelődik a másik hormon, a leptin. Ha a leptinszint alacsonnyá válik, akkor a hipotalamusz azt a hírt kapja, hogy a szervezetnek glükózra van szüksége. Abban az esetben, ha csillapítjuk az éhségünket, akkor a vércukorszint megemelkedik. Ilyenkor a hipotalamuszban kialakul a jóllakottság érzete, ezzel pedig mi, földi halandók befejezzük az étkezést. A ghrelin nevű hormon szerepet játszik az étvágy növelésében, míg a leptin a teltségérzet kialakulásáért felelős. A túlsúlyos személyeknél azonban zavar támadhat a hormonok működésében, azaz a hipotalamusz fittyet hány a teltségérzetre, vagyis nem ismeri fel azt, ezért a túlsúlyos személyek egész egyszerűen nem tudják, hogy mikor is hagyják abba az evést.

A pajzsmirigynek is kiemelkedő szerepe van az anyagcserében, hiszen a súlynövekedést és a testsúlycsökkenést is szabályozni képes. Amennyiben a tiroxin nevű hormon működésében zavar keletkezik, akkor a pajzsmirigy vagy csökkent, vagy fokozott üzemmódban kezd el dolgozni. Amennyiben a pajzsmirigy lusta tempóban működik, úgy az anyagcsere is lelassul és a szervezet tiroxinszintje is lecsökken. Ez további kellemetlen tüneteket vonhat maga után, úgy mint lassú agyműködés, fáradékonyság, depresszió, székrekedés, hajhullás, száraz bőr vagy éppen izomgyengeség. A pajzsmirigy-alulműködés súlynövekedést okozhat, hiszen a szervezet képtelen a felvett táplálék, zsír elégetésére, azt fölöslegként értelmezi és gyorsan el is raktározza.

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük