fbpx

Félelmetesek, de megelőzhetők: szív- és érrendszeri megbetegedések

Egy orvos sztetoszkópjával "vizsgál" egy piros műanyag szívet.

Ma a világon a daganatos és a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők közül haláloznak el a legtöbben. A szív- és érrendszeri megbetegedések legfőbb oka az egészségtelen életmód, a helytelen étrend, a magas vérnyomás, a szívproblémák elhanyagolása, a kevés mozgás, a dohányzás, a stressz, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás.

A leggyakoribb szív- és érrendszeri megbetegedések közé sorolható az érelmeszesedés, az értágulat (aneurizma), a mellkasi szorító fájdalom (angina), a szívritmuszavar, a szívizom-elfajulás (kardiomiopátia), a krónikus szívelégtelenség és a szívroham.

Akkor beszélünk érelmeszesedésről, amikor az artériák falán lerakódás, plakk keletkezik. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik, mint például a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas koleszterin- és vérzsírszint, az 1-es típusú cukorbetegség és a kevés testmozgás. Az érelmeszesedés kialakulhat egy fontos szervet ellátó érben is, ilyenkor szélütést, szívrohamot, értágulatot vagy vérrögképződést is okozhat. A megelőzés és a kezelés részét kell hogy képezze az életmódváltás, vagyis az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a dohányzás abbahagyása.

Az értágulat kialakulhat érelmeszesedés és magas vérnyomás miatt, de valamilyen sérülés vagy születési rendellenesség is okozhatja. Agyi embóliáról akkor beszélünk, ha vérrög kerül az agyi artériákba, amely elzáródást okoz, és így az oxigénhiány következtében agykárosodás jöhet létre. Az agyvérzés az agyban elpattant ér miatt következik be. A stroke halálos is lehet, de ha életben marad is az illető, akár súlyos testi és agyi sérülések is léphetnek fel nála a betegség „utóhatásaként”.

Az angina nem más, mint a mellkasban érzett szorító jellegű fájdalom, de a fájdalom a karokba, a vállakba, a hátba és a nyakba is átsugározhat. Sok minden kiválthatja a fájdalmat. Többek között a fizikai megterhelés, az érzelmi stressz, a nem megfelelő táplálkozás (nehéz, zsíros ételek), a szélsőséges időjárás is szerepelhet a kiváltó okok között, de a túlzásba vitt alkoholfogyasztás és a dohányzás is okozhatja. Nyilván ezeken a dolgokon mi magunk is tudunk változtatni, így akinek hasonló problémája van, jobban teszi, ha mihamarabb életmódot változtat.

A szívritmuszavar miatt a szív vagy túl gyorsan ver – ilyenkor nem jut elegendő vér a szívbe –, de lassan és rendszertelenül is verhet, ilyenkor viszont a szív nem képes elegendő vért a szervezetbe pumpálni. Ez azért jelent problémát, mert így a szervek elegendő oxigénhez sem jutnak hozzá. A tünetek nagyon változatosak lehetnek. A vérnyomás lehet alacsony vagy magas, a beteg gyakran fáradt, gyenge, érezhet remegést, de el is szédülhet, vagy akár el is ájulhat.

Szívizom-elfajulás akkor jön létre, amikor a szívizom olyannyira elgyengül, hogy nem képes megfelelő tempóban és ütemben vért pumpálni. Ez a szív összehúzódásának a ritmusát is megváltoztathatja, ami akár szívritmuszavart vagy rendszertelen szívverést is okozhat.

A krónikus szívelégtelenség során sem képes a szív oxigénnel teli vért pumpálni a test más szerveibe. A szívelégtelenség kialakulásának több oka is lehet. Ezek közül néhány: szívritmuszavar, vérszegénység, tüdőembólia, magas vérnyomás, szívizomfertőzés, szívkoszorúér-betegség, veleszületett szívbetegségek, szívroham. A szívelégtelenség tünetei többek között a testsúlynövekedés, a has, a boka és a láb vizenyős duzzanata, fáradtság, állandósult köhögés és légszomj, amely nemcsak mozgás során, hanem nyugalmi állapotban is kialakulhat. A szívelégtelenségben szenvedő betegek nem hízhatnak el, nem fogyaszthatnak sós és zsíros ételeket, nem ihatnak alkoholt és nem dohányozhatnak.

A szívroham akkor alakul ki, ha a szívizom részei nem jutnak elegendő oxigéndús vérhez. A tünetek közé tartozik az erős mellkasi nyomásérzés, fájdalom jelentkezhet a karokban, a vállakban, az állkapocsban, a nyakban. A bőr nyirkos lesz és a beteg folyamatosan verejtékezik. A beteget hányinger gyötri, hányhat is, folyamatosan szédül, de el is ájulhat. Légszomjról is panaszkodhat, emellett fáradtnak és gyengének érezheti magát. A pulzusa vagy rendszertelen vagy túl gyors lesz. Az a személy, aki szívrohamot kap, azonnali szakszerű segítségre és kórházi ápolásra szorul.

1 hozzászólás

  1. Györkő Lászlóné

    Igen sok hasznos infót kaptam a pajzsmirígy működéssel kapcsolatban. Sajnos olyan gyógyszert (szemcseppet) használok, amely timololt tartalmaz, (legtöbb tartalmazza)ez pedig kihat a pajm.m.-re. A jobb oldali rész 2/3 a el lett távolítva a göbökkel együtt. Volt egy ellenőrzés tavaly, ami kimutatott egy újabb göböt, bár még kicsi, nincs aggodalomra ok mondták. Köszönettel.

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük