Különféle drágakövek, melyek gyógyító hatással bírnak, mellettük tigrisliliom.

A kőgyógyászat története és tradíciója

A gyógykövekkel való foglalkozás egészen az ókorig vezethető vissza. Amulettként és talizmánként akkoriban nagyon népszerűek voltak a kövek. Már a görög orvos, Dioszkuridész is megállapította a gyógykövek hatását a Krisztus előtti 1. században.

A görög filozófusnál, Arisztotelésznél írásos feljegyzéseket találunk a gyógykövekről. Az ókori Egyiptomban és Kínában is szerencsehozóként és orvosságként alkalmaztak egyes köveket. A középkorban az apáca Hildegard von Bingen foglalkozott a gyógykövek különböző hatásaival. A jelenben, amikor nagyobb figyelmet kapnak a természetes gyógymódok, újra felfedezik a drágakő-terápiát.

A gyógykövek alkalmazása és hatása

Minden kőnek jellegzetes tulajdonságai vannak, amelyek a csakrákra, az ember energiaközpontjaira hatnak. A betegségek diszharmonikus rezgésekként jelennek meg, amelyeket a negatív gondolatok, külső hatások vagy a helytelen életvezetés és táplálkozás váltanak ki.

Ha egy kő illik a használójához, akkor harmonizáló hatással bír az illető személynél mentális területen. A gyógykövek a színeik, rezgési energiáik és a bennük lévő ásványi anyagok és nyomelemek révén hatnak. Ahhoz, hogy megtaláljuk a megfelelő követ, sok intuícióra van szükség. Ebben segíthet a kineziológia izomtesztje.

Az ametisztet például fejfájásra vagy idegességre alkalmazzák, a topázok aktiválják az anyagcserét, a hegyi kristályok pedig új életerőhöz segítenek. A legegyszerűbb módja az alkalmazásnak, ha láncok vagy karkötők formájában viseljük a köveket, de a táskánkban is magunknál hordhatjuk.

A gyógyköveket helyezhetjük közvetlenül az érintett csakrákra is, ebben az esetben arra kell figyelni, hogy lapos köveket használjunk. Ha a lakásban szeretnénk egy követ elhelyezni, akkor annak megfelelő mérettel kell rendelkeznie, hogy ott az energiamezőt hatékonyan képes legyen befolyásolni.

Szokás a drágakövekből elixírt is előállítani. Ehhez a köveket forrásvízbe helyezzük és kitesszük a napra, hogy feltöltődjön energiával. A felhasználása történhet borogatás formájában, vagy az elixírt a nap folyamán elosztva megisszuk, hogy az egész szervezetre hatással legyen.

A kőgyógyászat tudományosan nem alátámasztott, és súlyos betegségeknél nem helyettesíti az orvost. Azonban támogató és megelőző hatással lehet az ember állapotára és életminőségére – ez évezredek óta bizonyított.

Ehhez a cikkhez 1 hozzászólás érkezett

  1. Terka Kisbalázs

    Nagyon tetszik a tömören, de mégis mindenre kiterjedően megfogalmazott lényege a kritályterápiának. Nagyon szeretem a kristályokat,ásványokat!
    Nyugdíjasként nagyon sokat foglalkozom a tanulmányozásukkal, alkalmazom a velük való gyógyítási módszereket. Ékszereket készítek belőlük családomnak,barátaimnak és ismerőseimnek, terjesztve vele a hatásuk által kiváltott egészségjavító módszereket, nem beszélve esztétikai hatásuk kiváltásáról.
    Köszönöm a terjesztését, aminek segítségével remélhetőleg elnyerhetjük a kételkedők hitét is!

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*