Gyakran halljuk, hogy a rostban gazdag táplálkozás megelőzi a gyomor- és bélrendszeri problémák, betegségek kialakulását. Biztosan tapasztaltuk, hogy ha huzamosabb ideig finomított élelmiszert fogyasztunk, például fehér lisztből készült péktermékeket, ami mellé sok tejterméket és állati fehérjét is társítunk, akkor a széklet ritkábban jelentkezik, esetleg el is marad 1-2 napra. Szinte bedugulunk, és puffadást kezdünk érezni a hasunkban.
A rostban szegény ételek ugyanis megtapadnak a bélfalon, lassítják a bélmozgást, ezáltal a béltartalom hosszabb ideig időzik a bélrendszerben. Ez azért veszélyes, mert a székletből, amely a bélrendszer utolsó szakaszában túl sokáig reked bent, elkezdenek visszaszívódni olyan salakanyagok, melyek tulajdonképpen visszamérgezik a szervezetünket. Emiatt igen fontos a gyakori ürítés, amit rostban gazdag táplálkozással és mozgással segíthetünk elő.
A rostszegény táplálkozás előbb krónikus székrekedést okoz, majd idővel divertikulózis alakulhat ki, amely a vastagbél gyulladásos betegsége. A 40 év felettieket hatványozottan érinti ez a betegség, ekkorra “érik” be az eltelt évtizedek helytelen táplálkozásának eredménye.
A táplálékban megtalálható rostok kétfélék lehetnek: vízben oldódó és vízben nem oldódó rostok. A rostokat tartalmazó növényekben általában mindkét fajta rost jelen van. A rostok ugyan emésztetlenül hagyják el a tápcsatornát, szerepük mégis igen fontos és meghatározó. A vízben nem oldható rostok szinte szivacsként szívják magukba a kiválasztott méreganyagokat, így a méregtelenítés folyamatában jelentős a szerepük.
Jó példa a hatékony béltisztításra az útifűmaghéj. Kezdjünk minden reggelt 2-3 dl tiszta víz ivásával. 10-15 perccel később tegyünk egy evőkanál útifűmaghéjat 1-2 dl vízbe vagy gyümölcslébe – lehetőleg frissen készített, vagy nem sűrítményből készült préselmény legyen –, és igyuk meg egyhuzamra. Már a reggeli bő folyadékmennyiség is beindítja a belek munkáját, a rostbevitel pedig még inkább segíti a folyamatot. Fontos, hogy az útifűmaghéj és általában a rostos ételek fogyasztása után fogyasszunk bőven folyadékot. Ellenkező esetben a megdagadt rostok dugót képezhetnek, és ez szintén szoruláshoz vezet.
Reggelire részesítsük előnyben a kolláth reggelit, vagy a zabból, rizspehelyből készült müzlit, kását. Ezek szintén gazdag rostforrások, serkentik a bélműködést. Tegyünk a kásához vagy müzlihez lenmagpelyhet, csíráztatott hajdinát, kölespelyhet, kendermaglisztet. Dúsíthatjuk almával, vagy nyáron piros bogyós gyümölcsökkel, amelyek szintén kitűnő rostforrások.
Az egyik legjobb napindító és bőséges rostforrás a zöldturmix. Kísérletezzünk bátran, próbáljunk ki különféle fűszereket hozzá, például kardamomot, fahéjat, szegfűszeget, gyömbért. A zöld leveleknek igen magas a rosttartalmuk, ráadásul rengeteg vitamint tartalmaznak. Felváltva tegyünk a reggeli turmixba spenótot, sóskát, csalánlevelet, útifüvet, citromfüvet, répa- és petrezselyemlevelet, mángoldot, céklalevelet, reteklevelet, zellerlevelet. A téli időszakban csírákkal helyettesíthetjük a zöldeket.
A legjobb rostforrások a zöldségek, ezeken belül is az összes zöld leveles zöldség. A hagyma, fokhagyma, vörös káposzta, retek, sárgarépa szintén sok rostot tartalmaz. A gyümölcsök közül az alma, körte, szeder, ribizli, málna, cseresznye, eper, grapefruit, ananász, szőlő, narancs, dinnyefélék emelendők ki.
A hüvelyesek – mint a csicseriborsó, lencse, babfélék – is jó rostforrások, továbbá a gabonakorpák, mint a zab vagy a búzafélék korpája. Ha fogyasztunk kenyeret, akkor az lehetőleg házi és teljes lisztből készült legyen, a bolti “barna” kenyerek ugyanis színűket színezőanyagoknak köszönhetik, és rengeteg adalékanyagot tartalmaznak.
A megfelelő mennyiségű rostfogyasztással megelőzhető a székrekedés, a divertikulózis, a béldaganat, a reflux. Legújabb kutatások szerint a szívkoszorúér megbetegedését is megelőzhetjük rostban gazdag táplálkozással. A cukorbetegek számára is fontos a rostfogyasztás, mert stabilizálja a glükózszintet.
