Egy egészséges ember a táplálékkal elegendő ásványi anyagot vesz magához. Az, hogy a kálium megfelelő mennyiségben megmarad-e a szervezetben, és ott el tudja-e látni feladatát, az a nátriumtól függ. Ugyanis ha nagyon sósan táplálkozunk, vagy tartósan szedünk hashajtót, sok káliumot választunk ki. Az emberi szervezetnek normál esetben naponta két gramm káliumra van szüksége.
A kálium feladatai a szervezetben
A kálium a szervezet elektrolitjaihoz tartozik, amelyek a vízháztartást tartják egyensúlyban, és a sejtekben az ozmotikus nyomást tartják fenn, nélkülük ez nem volna lehetséges. E fontos feladat mellett a kálium részt vesz az enzimaktiválásban, és szerepet játszik a fehérje-előállításban vagy a szénhidrátok hasznosításában is. A vízháztartás mellett a vérnyomás szabályozása is a káliumtól függ. A szív és az izmok, valamint az idegsejtek nincsenek meg kálium nélkül. Mivel a vér kálium- és nátriumtartalma egymást kölcsönösen befolyásolja, a pontos káliumszükséglet – melyet bizonyos betegségek (pl. magas vérnyomás) még meg is növelhetnek – nehezen megállapítható.
Káliumellátás a táplálékon keresztül
Káliumot a növényi étkekben találunk. A zöldségek közül a burgonya és a spenót, a fűszerek közül a petrezselyem gazdag káliumban. A fügét, banánt, kivit, sárgabarackot, avokádót, szőlőt vagy őszibarackot gyümölcsléként is fogyaszthatjuk, hogy fedezzük káliumszükségletünket. Különösen sok káliumot tartalmaz a banán. A halban vagy a húsban a kálium nincs jelentős mennyiségben jelen.
Káliumhiány
Káliumhiánytól tartós hasmenés vagy hányás esetén kell tartani. A szalmonellózis, gyulladásos bélbetegségek, több éves alkoholizmus, alkalózis, anorexia vagy a hashajtókkal való visszaélés kiválthatnak elektrolithiányt, amit főleg időskorban lehetőleg gyorsan ellensúlyozni kell. A vízhajtót szedő vesebetegek is fokozottan választanak ki káliumot. A kálium alacsony bevitele időseknél, vagy a csökkentett folyadékfogyasztás miatti kiszáradásnál (dehidráció), erős verejtékezésnél vagy fizikai megterhelésnél akut káliumhiányhoz vezethet. Ennek következményei izomgyengeségben és kimerülésben, hangulati ingadozásokban, szívritmuszavarban, székrekedésben vagy szédülésben, hányingerben vagy görcsökben jelentkezhetnek.
Köszönöm a hasznos tudnivalókat,amiket a káliumról tudni érdemes!Sajnos nekem is szokott a kálium-nátrium szintem néha ingadozni.
Találtam egy oldalt ahol az élelmiszerek kálium tartalmát táblázatosan közlik. http://www.gvmd.hu/htm/kalium.htm
Eszerint a petrezselyemzöld valóban jó, de a gyökere már elég kevés. Az igazi favorit a búzakorpa, és a mák.
Én a szóját és a többi hüvelyest jó szívvel senkinek nem tudom ajánlani, inkább a tökmagot, napraforgót.
Pingback: Mit együnk és igyunk magas vérnyomás ellen? | Gyógyszer Nélkül
Magas vérnyomásra kezelnek már 20 éve. Időnként van rohamom, ami abban nyilvánul meg, hogy hirtelen minden előjel nélkül felszökik a vérnyomásom 280/160…..,tünetek enyhék….de a vérnyomásmérőm jó. Ilyenkor autóba ülök és bemegyek a kardiológiára…..szinte mindíg a kálium hiány van. Vízhajtót szedek, de nagyon enyhét annak is csak a felét (Verospiron naponta 1x 1/2 tabl.). De tudom a kálium túladagolása ugyanolyan veszéjes mint a hiánya. Mennyi káliumot javasol nekem valaki aki ért ehhez?