Őrizzük meg a ritmust – vigyázzunk a szívünkre!

A szív- és érrendszer központi ritmikájában (szívverés, pulzus) az ember más funkcionális bioritmusai (légzés) is visszatükröződnek. Ezek az életkörnyezetünk kronobiológiai ritmusaival (nappal/éjszaka, évszakok) ugyancsak összhangban állnak. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy a szívünk a hagyományos felfogás szerint nem „mechanikus vérpumpa”, hanem az emberi érzelmek központi szerve.

Egészségápolási lehetőségek a szív védelmében:

  • Társastánc vagy mozgásművészet részben egészségügyi aspektusokkal (euritmia, gyógyeuritmia). Azonban nem a tánc terápiás potenciálja a lényeges, mert hiszen sokan, akik az egészségüket ápolják, teljesen egészségesek. Sokkal inkább fontos a jótékony, ellazító vagy örömet okozó együttes rezgés egyrészt a zenével, másrészt a partnerrel. A stimuláló külső ritmus a szívnek és a keringésnek is egy jótétemény.
  • Míg a tánc a zene ritmusát testileg érzékeli, a zene élvezetét az „elménk” közvetíti. Ennek során – az ízlésünk és a zene függvényében – nagyon gyorsan bekövetkezhetnek lelki és testi reakciók is. A zenei érzékelés különleges formája hagyományosan a „saját készítésű” zene, a házi zene. Mindenesetre a klasszikus zene – ahogy számos tudományos vizsgálat mutatja – az ember sok bioritmusát, nem utolsósorban a szív- és érrendszerét is ritmizálja.
  • A szívverés, a légzés és a lelki funkciók rendkívül szorosan összefüggnek. Nem véletlen, hogy annyi különböző légzésterápia jött létre, amelyek többsége a testi és főleg lelki bajokat akarja javítani vagy gyógyítani, illetve az emberben az egészségeset erősíteni.

Vannak ősidők óta „egészségmegőrzőként” ismert tevékenységek, például a túrázás, gyaloglás vagy séta, elsősorban a zöld természetben. Itt három különösen előnyös hatás tűnik szembe: az egyenletes, ritmikus mozgás, amely elismerten nem csak a szívbetegekre nézve gyógyhatású, a légzés stimulálása az aktivitás és a friss levegő által, valamint a zöld természeti környezet bizonyítottan egészségmegőrző hatása.