fbpx

Torma – légúttisztításra (is)

Torma tisztítva és reszelve, felhalmozva egy főzőkanálra.

Húsvét elmúlt, és még sokára lesz, így akár azt is gondolhatná a kedves olvasó, hogy a következő soroknak nem sok hasznát veszi így télvíz idején, minek is olvasná tovább ezt a cikket – majd tavasszal a főtt sonka szezonjában megnézi, mit is eszik hozzá.

De azért mégis itt marad, mert lehet, hogy karácsonykor is szokott sonkát, kolbászt főzni – ahogyan ez a mi kis falunkban is szokás volt –, és szereti hozzá enni ezt a csípős gyökeret. Amit meg ugye szeretünk enni, arra kicsit kíváncsiak vagyunk, ha másért nem, hát azért, hogy mindig legyen valami ütős indok a tarsolyban azok számára, akik nem szeretik, és szóvá teszik ellenszenvüket iránta. (Például mekkora felfedezés volt, amikor sörivó barátom megtalálta kedvenc italának összetevői között, hogy „aszkorbinsav”. Azóta kizárólag a szükséges napi C-vitamin-bevitel miatt iszik belőle több üveggel …)

Keressünk hát valami használható magyarázatot a tormaevésre azon túl, hogy csípős és finom.

A magyar ember és a torma rokonok, de legalábbis egy helyről származunk. Már akkor is szerettük, annyira, hogy honfoglaló őseink volt, hogy a Tormás nevet adták gyermekeiknek, de települést is neveztek el erről a növényről. A magyar ember ösztönösen szereti az erős, csípős ízeket – hagyma, fokhagyma, paprika, és persze a legalább 50°-os pálinka –, a tudomány meg szépen lassan be is bizonyítja szinte mindegyik kedvencünkről, hogy az ízélményen túl az egészségünkre is jó hatással vannak.

Akinek már volt szerencséje védőszemüveg és maszk nélkül reszelni ezt a gyökeret, az gyorsan megtapasztalhatta könnycsatorna-tisztító hatását, nagyobb mennyiség – több mint egy szál – feldolgozása közben pedig azt is, hogy rossz termékhez csatolták a „segít, ha fáj a torkod és az orrodat is tisztíccsa” emlékezetes szlogent.

A torma – a gyógyszerekkel és cukorkákkal ellentétben – káros mellékhatások nélkül tisztítja a légutakat, ezen kívül még a baktériumok is döglenek tőle, újabbak meg majd’ egy napig a közelébe se mennek a tormaevő embereknek. Az illóolaja elég hamar eltűnik, így ezeket a hatásokat csak a frissen reszelt gyökértől várhatjuk.

A hatékony illóolajon kívül van benne C-vitamin, kálium, nátrium, kalcium, magnézium, így többek között segíti a vizeletkiválasztást, miközben csökkenti a gyulladásokat. A vér húgysavtartalmát is csökkenti, így az ehhez kapcsolódó nyavalyák – köszvény, izomfájdalmak, reuma – is enyhülnek.

Nem véletlen, hogy a főtt sonka mellett szinte mindig megtaláljuk a tormát: hatóanyagai fokozzák a gyomor emésztőnedveinek termelését, így segítve a nehéz ételek emésztését. Magas rosttartalma is segít a táplálék további feldolgozásában. Fontos szerepe van a máj méregtelenítésében. Egyetemi kutatások bizonyítják a tormában lévő glukozinolát májvédő és daganatnövekedés-gátló hatását. Aki nem bírja natúr formában megenni, az keverje össze mézzel, és úgy kanalazgassa.

Külsőleg is használható csípések, sebek kezelésére, vagy a fájós ízületek borogatására, de fogfájásra, lázcsillapításra is használja a népi gyógyászat.

Ha megtehetjük, ültessünk a kertbe, hogy mindig legyen friss belőle. Igénytelen, nem kell vele foglalkozni sokat, magától elszaporodik, jól tűri a hideget. A levele káposzta- vagy szőlőlevél módjára megtölthető, megfőzhető. Tormázzanak télen-nyáron!

1 hozzászólás

  1. Pingback: Torma – légúttisztításra (is) | Diabetika.info

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük