A magas vérnyomás éppúgy sújthatja a fiatalokat, mint az idősebb korosztályt. Igaz, a kor előrehaladtával sokkal többen szenvednek hipertóniában, illetve annak szövődményei sok embernek keserítik meg az életét. Alattomos betegségről van szó, hiszen hosszú évekig lehet, hogy semmiféle panaszt nem okoz a magas vérnyomás, orvoshoz a leggyakrabban már csak akkor kerül a beteg, ha valamilyen szövődmény is kialakult, és általában a betegség is ekkor kerül diagnosztizálásra.
A magas vérnyomás – vagy más néven hipertónia – kialakulását a szív munkája és az határozza meg, hogy mennyire tágak a szervezetben keringő erek. A vérnyomás annál magasabb lesz, minél több vért pumpál a szív és minél szűkebbek az erek.
A családon belüli halmozódás meglehetősen gyakori, de vannak még olyan kockázati tényezők, amelyek jelentősen megnövelhetik ennek a betegségnek a kialakulását. Ilyen például a dohányzás, a mértéktelen alkohol- és sófogyasztás, az elhízás – főként, ha a zsírpárnák elsősorban a hasra rakódnak –, a mindennapi idegeskedés, a stresszes és túlhajszolt életmód.
Amennyiben nem kerül felismerésre ez a betegség és nem kezdődik meg időben a kezelés, akkor nagyon sok szerv szenvedhet el különféle károsodást. Vannak olyan betegek, akik mindenféle kellemetlen tünettel keresik fel orvosukat, és nem is sejtik, hogy ezeket mind-mind a magas vérnyomás okozza. A szimptómák lehetnek: fejfájás, orrvérzés, szédülés, nyomásérzés tarkótájékon, fáradékonyság, mellkasi problémák, látászavarok.
Vannak azonban kevésbé szerencsés páciensek, akik már csak akkor kerülnek kórházba vagy akkor kapnak orvos segítséget, amikor komolyabb betegséget generált a hipertónia. Ezek a szövődmények a következők: szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség, látásvesztés, vesekárosodás. Az úgynevezett metabolikus szindróma esetében pedig minden esetben megemelkedik, magas lesz a koleszterinszint, a has körtérfogata, az inzulin-, a triglicerinszint és természetesen a vérnyomás is az egekbe szökik. A magas vérnyomás az agyat sem kíméli. A hipertónia következtében az agyi erek meszesednek, beszűkülnek, ami szellemi hanyatlást okoz. Amennyiben az agyi erek elzáródnak, agyi infarktus alakulhat ki. A magas vérnyomás az agy valamely erének repedését is okozhatja, ilyenkor beszélünk agyvérzésről.
A magas vérnyomás esetében már gyógyszeres kezelésre és komoly életmódváltásra van szükség. Fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés és a vérnyomás meghatározott időközönkénti mérése. Az életvitel pozitív irányba történő átformálásával nagyon jól kordában lehet tartani ezt a betegséget. A gyógyszerek rendszeres szedése és az egészséges életmenet mellett kipróbálhat természetes gyógymódokat is magas vérnyomása csökkentésére, illetve elsajátíthat különféle stresszkezelési technikákat, és mozgással vagy a kellemes kikapcsolódási lehetőségek kiaknázásával is sokat tehet azért, hogy állapota ne romoljon tovább.
