Azt gondolnánk, hogy a számítógép előtti üldögélés nem terheli meg az emberi szervezetet, hiszen nem kell mázsás súlyokat cipelnünk, és munkánk nem jár fizikai megterheléssel sem. Pedig a napi 8 vagy ennél több íróasztalnál eltöltött idő nagyon sok betegség – szemproblémák, mozgásszervi panaszok, visszérproblémák és fejfájás – előidézője lehet. A több órán át tartó pihenés nélküli görnyedés, a monitor kitartó figyelése, az asztal nem megfelelő megvilágítása, a számítógép egerének mozgatása generálhatja ezeket a problémákat, sőt ha túl sok időt töltünk az irodában, pszichés megbetegedéssel is számolnunk kell.
Akik számítógépes munkát végeznek, sokkal kevesebbet pislognak, emiatt a szem könnyen kiszárad, és ez látásproblémákat okozhat. Ilyenkor a szem kivörösödik, szúró, égő érzést érzékelünk látószerveinkben, ami igen gyakran fájhat is, gondot okoz a fókuszálás, a látás homályossá válik, a fekete és fehér színek pedig könnyen összemosódnak. A szembetegségek megelőzésének érdekében fontos, hogy az asztalon lévő monitor kartávolságban vagy ettől messzebb helyezkedjen el. Lényeges, hogy jó legyen az asztalunk megvilágítása és semmi se tükröződjön rajta. A szemszárazságot megelőzheti, ha nem felejt el gyakran pislogni, és óránként beiktat pár perc szünetet. Azok, akik tartósan végeznek számítógépes munkát, nem árt felkeresniük egy szemész szakorvost. Egyrészt 40 éves kor fölött jelentkezik a legtöbb látásprobléma, másrészt pedig eltérő dioptriájú szemüveg szükséges olvasó és monitortávolságra is, és ezzel sokan nincsenek tisztában. Naponta többször is tornáztassa a szemeit a következőképpen: vegye le a tekintetét a monitorról és lazán fókuszáljon egy távolabbi pontra.
A számítógépes munka megterheli a gerincet, és ez akár még porckorongsérvet is okozhat. Az ülő munka következtében rossz testtartás is kialakulhat. Emellett görcsössé válnak a nyaki izmok, és az alkar feszítő izmainak túlzott igénybevétele miatt kifejlődhet az úgynevezett teniszkönyök nevű betegség is. Emellett hát-, csukló-, karfájdalom és ínhüvelygyulladás is tetézheti a problémákat. Az egészségügyi panaszok megszüntetésére használjon olyan irodai eszközöket, amelyek elősegítik a helyes testtartást. A rendszeres testmozgás, például az úszás is javíthat a mozgásszervi betegségek okozta fájdalmakon. Természetesen itt is a prevenció, vagyis a megelőzés lenne az elsődleges feladat, vagyis még a gerincproblémák megjelenése előtt olyan mozgásformát kellene rendszeres végezni, amely kellő mértékben támogatja a gerincet. Ilyen lehet például a pilátesz.
A visszértágulat azokat a személyeket veszélyezteti leginkább, akik nehéz fizikai munkát végeznek, sokat állnak, vagy sokszor kényszerülnek ülő testhelyzetbe a munkájuk miatt. A visszértágulat tünetei lehetnek: lábfájdalom, gyakori lábgörcsölés és a visszerek szemmel látható kidudorodása az alsó végtagon. Az ülő pozíció során az izmok nem dolgoznak, vagyis nem segítik a vér áramlását, ami nyomásnövekedést idéz elő a visszerekben, ami azok tágulását okozza. A kevés mozgás nagyban megemeli a visszérbetegségek kialakulásának kockázatát. Mit lehet ez ellen tenni? A mozgás itt is nagyon jó gyógyír, hiszen serkenti az izmokat. Már azzal is sokat tesz az egészségéért, ha mindennap gyalogosan teszi meg az otthona és a munkahelye közötti távolságot.
az ínhüvely gyulladás gyógyulásának segítésére kevés adat olvasható,helyesebben nem javasoltak semmit.