fbpx

A rossz szaglás még betegséget is előrejelezhet

Hosszú hajú lány kanapén ülve egyik kezében fél narancsot tart az orrához, másik tenyerét tanácstalanul felfelé fordítja.

Olyan jólesik beleszagolni a levegőbe, amikor otthon finomakat sütünk-főzünk, és az is jó érzéssel tölthet el bennünket, ha kitakarítunk a lakásban, frissen mosott függönyök kerülnek fel az ablakra, vagy elindítjuk az aromadiffúzort és érezzük azokat a kellemes illatokat, amelyek melegséggel töltenek el bennünket.

Azonban nem mindenki ilyen szerencsés, mivel egyeseknek csökkent vagy egyáltalán nem megfelelő a szaglásuk. Ez nemcsak sok veszélyt hordoz magában, de valamilyen betegség tünete is lehet. Mutatjuk is, hogy mi is állhat a szaglásvesztés hátterében és mit is tehetünk ellene.

A szaglás számos célt szolgál, nagyon sok funkciója van. Az egyik az étvágy stimulálása, aztán az ízérzés fokozása, figyelmeztet bennünket, hogy mely ételeket nem szabad megennünk, például amelyek már megromlottak, illetve ha jó a szaglásunk, könnyebben felfedezünk olyan dolgokat, mint például a füst vagy ha túl sokáig van az étel a sütőben és megégett.

A szaglásvesztés valamilyen betegség jele is lehet. Ilyen például az orrmelléküreg-gyulladás, az orr- és melléküregek daganatai, a neurológiai betegségek. Például a szklerózis multiplex nevű betegségnél is felfedezték, hogy a betegeknek rossz a szaglása.

A rendszeres dohányzás is oka lehet a szaglásvesztésnek, hiszen az orrban lévő szaglósejtek károsodásához vezethet. Gyógyszerek is felelőssé tehetők a szaglás elvesztéséért, például egyes sztatinok, vérnyomáscsökkentők vagy antibiotikumok.

A tudományos kutatási eredmények azt mutatják, hogy a rossz szaglással rendelkező embereknél nemcsak a halálozási arány magasabb, de az olyan betegségek kialakulásának esélye is, mint például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór.

Egy kutatásba több idős embert vontak be. Olyan személyek kerültek a kutatási csoportba, akik jó és akik rossz szaglással rendelkeztek. A vizsgálat tíz éven át tartott. Megállapították, hogy a rossz szaglással rendelkező emberek hajlamosabbak voltak olyan káros szenvedélyek kialakítására, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Esetükben nagyobb gyakorisággal fordult elő vesebetegség, Parkinson-kór és demencia. 10 év alatt mintegy 46%-kal volt nagyobb a halálozási esély, mint a jó szaglással rendelkezők körében. Illetve a rossz szaglással rendelkezők körében nagyobb volt a halálozás kockázata demencia, Parkinson-kór, valamint szív- és érrendszeri betegség miatt.

  1. Szuhay Péter

    Szerintem a nők szaglása jobb a férfiakénál. Ha sokat vagyunk tiszta jó levegőn, pihen a szaglásunk. Emlékszem, egy hetes hegyvidéki gyalogúra után a Keleti pályaudvarra visszaérve azt érezem megfulladok. Minden héten legalább egy napot valahol a szabad természetben kellene tölteni. Legjobb Budapesthez közeli hely a Magas Börzsöny, ahol nagy területen még falu sincs.

  2. Poprocsi Attila

    Covid után már eltelt egy év és még mindig nem teljes a szaglásom .Csak a nagyon erös intrnziv szagokat érzem’azt is enyhén.(ecet’ lug’ benzin.).Orvos véleménye szerint talán visszajön’ mert nem tud ajánlani erre semmilyen gyógymódot.Chi kung modszer szerint minden reggel langyos vizet szippantok fel az oromba.Talán ennek köszönhetö az enyhe javulás.Kérdésem’hogy van e valamilyen módszer amit a gyogyulásomra tudnék alkalmazni.?
    Pattila

    1. Tóth Tímea

      Covid után alig van szaglásom ami már elég zavaró.Mit tehetnék,hogy visszajójjón.

Hozzászólás a(z) Szuhay Péter bejegyzéshez Cancel Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük