Ha gyakran fáj a fejünk, feszesek az izmaink, vagy állandó fáradtság gyötör bennünket, akkor elképzelhető, hogy a stressz betegít meg bennünket. A stressz nemcsak a lelki, hanem a fizikai egészségünkre is negatívan hat. Mutatjuk is, hogy milyen hatással van ránk a stressz, és pontosan milyen betegségeket idézhet elő!
A stressz oka lehet a fejfájásnak, amely úgy tűnhet, mintha soha nem akarna elmúlni. A fokozott idegesség miatt az izmok állandón feszült állapotba kerülnek, ami oka lehet a szűnni nem akaró fej-, nyak- és vállfájdalmaknak.
Ha soha nem voltak bőrproblémáink, de az utóbbi időben a bőrünk egyre inkább gyulladt állapotba kerül, elképzelhető, hogy éppen egy stresszhelyzetbe kerültünk, ami a bőrünk állapotára is negatívan hat. Ha stresszesek vagyunk, akkor a szervezetben felszabadul a kortizol nevű hormon, amely hatására fokozódik a faggyútermelés, ami pedig eltömíti a pórusokat.
A stressz felelőssé tehető a magas vérnyomás kialakulásáért is, hiszen ilyenkor a stressz negatív hatást gyakorol a szimpatikus idegrendszerre. Ha viszont a stressz krónikussá válik, akkor a magas vérnyomás is állandósul, ez pedig károsíthatja az artériákat és a szívet.
A magas stresszhormonszint az emésztésre is negatívan hat. A tünetek ebben az esetben a következők lehetnek: hányinger, hányás, hasmenés és gyomorgörcsök.
Ha valaki idegesen, stresszesen fekszik le aludni, akkor több problémája is kialakulhat. Az összeszorított állkapocs a fogak és akár az egész arc, állkapocs fájdalmát okozhatja. A stressz egyik velejárója lehet a fogak csikorgatása, ez azonban negatívan hat a fogzománcra, és még a fogak törését is előidézheti.
A nappali stressz és szorongás az éjszakai alvásra is negatívan hat, ami pedig nappali fáradtságot eredményezhet. Az állandó stressz rendkívüli módon megterheli az agyat, de az izmokat is károsítja.
A stressz fokozza a megbetegedések kockázatát. Ha sokat idegeskedünk, akkor nagyobb az esélye, hogy influenzásak leszünk vagy megfázunk. A stresszt nem mindig tudjuk elkerülni, azonban nagyon hatékony stresszkezelési technikák léteznek, amelyek közül egyet-kettőt érdemes elsajátítani.
A stressz sokféle módon befolyásolhatja az érzelmeinket, a testünket és a viselkedésünket. Amikor stresszesek vagyunk, ingerlékenynek, stresszesnek, türelmetlennek érezzük magunkat. További jellemzők: szorongás, idegesség, lehangoltság, rossz közérzet, aggódás, rettegés és magányosság érzése.
A hormonok, amelyeket a testünk termel, hogy reagáljon a stresszes hatásokra, számos fizikai hatással járhatnak: ilyen lehet például a nehézlégzés, a pánikrohamok, a homályos látás, az alvási problémák, a fáradékonyság, az izomfájdalmak, a fejfájás, a mellkasi fájdalom, a magas vérnyomás, az emésztési zavar, a gyomorégés, a hasmenés, a székrekedés, a hányinger, a szédülés, a bőrviszketés, a súlygyarapodás, a fogyás, az izzadás, egyéb testi tünetek.
Gyógyszert szedni nem jó, de vannak olyan helyzetek, amikor igenis szükséges lehet a stressz jeleit lecsillapítani, mivel már komoly fizikai tüneteket is okozhat: ilyen lehet például az IBS-re vagy a magas vérnyomásra szedett gyógyszer, ugyanis mindkét betegség kialakulhat magas stressz-szint miatt.
Egy pszichológus felkeresése is nagyon jó ötlet, hiszen a beszédterápia segíthet megtalálni a stressz kezelésének legjobb módjait. Bizonyos kiegészítő és alternatív terápiák is hasznosak lehetnek a stressz jeleinek és tüneteinek a kezelésében: ilyen lehet például az akupunktúra, az aromaterápia, a gyógynövények, a hipnoterápia, a masszázs, a tai chi, a jóga és a meditáció.
