fbpx

Amit a Parkinson-kórról eddig nem tudott

Parkinson-kóros idős ember keze a botján, rajta a segítőjéé is.

Egy meglehetősen rejtélyes betegség a Parkinson-kór, melynek április tizenegyedikén van a világnapja. A Parkinson-kórt nem olyan könnyű kezdetben diagnosztizálni, de aztán egyre több olyan tünet jelentkezik, amely erre a nehezen diagnosztizálható betegségre ural. A betegség miatt megváltozik a beteg testtartása, az arckifejezésére, de még az érzelmein is nyomott hagy ez a kóros állapot.

A Parkinson-kór az idegrendszer progresszív rendellenessége, amely befolyásolja a mozgást. A Parkinson-kór egyik legismertebb jele a remegés, ez a rendellenesség a mozgás merevségét és lelassulását is okozhatja. A betegség korai stádiumában az arc kifejezéstelenné válik, a beszéd pedig elmosódott lesz, hiszen a beteg nem lesz képes megfelelően artikulálni. Az idő múlásával a betegség tünetei súlyosabb formát is ölthetnek.

A Parkinson-kór az agyban lévő idegsejteket befolyásolja, amelyek dopamint termelnek. A Parkinson-kór tünetei közé tartozik az izommerevség, a remegés, a beszéd és s járás megváltozása. A diagnózis felállítását követően a kezelések segíthetnek a tünetek enyhítésében, de erre a betegségre nem létezik gyógymód.

Az elsődleges tünetek közé tartozik a járás megváltozása, amely a későbbiekben csoszogóvá is válhat. A másodlagos tünetek mellett megjelenhet a depresszió, a szorongás és a demencia is. A legtöbb Parkinson-kóros beteget 60 év fölött diagnosztizálják, de ritka esetekben fiatalabb korúakat is sújthat ez a rendellenesség.

A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, amely során elvész az izomszabályozás, és amely betegség nyugalomban is a fej és a kezek remegését váltja ki. A beteg mozgása merevvé, lassúvá válik és elveszíti az egyensúlyérzékét. A tünetek súlyosbodása során egyre nehézkesebbé válik a beszéd, a járás és a mindennapi feladatok elvégzése.

A Parkinson-kór progressziója és a károsodás mértéke személyenként változik. Sok Parkinson-kórral rendelkező ember hosszú és produktív életet él, míg mások élete korán beszűkül az egyre súlyosabbá váló tünetek eredményeképpen. A korai halál általában a kísérő betegségek okozzák, mint tüdőgyulladás vagy az elesésből származó sérülések, betegségek.

A betegség miatt a motoros képességek csökkennek, amit a dopaminhiány okoz. Ennek oka lehet a szervezetben kialakuló gyulladás, de a stressz is kiválthatja, amelyek sejtkárosodást okoznak.

Kit, kiket veszélyeztet a Parkinson-kór? A hatvan év fölöttiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve betegség szempontjából. Férfiaknál másfélszer-kétszer gyakrabban fordul elő ez a betegség, mint nőknél. Egyes feltételezések szerint a veszélyes anyagokkal dolgozók is nagyobb eséllyel szenvednek ebben a betegségben.

1 hozzászólás

  1. jakucs jánosné

    Üdvözlöm! Sajnos nálunk a férjemet érinti a Parkinson kór,2014-ben kezdődött,hírtelen rosszúlléttel,magas vérnyomás láz.Vittük orvoshoz,majd Ideg gyógyászhoz,kivizsgálás CT.Kapott egy párféle gyógyszert,amit nem találtam jónak,mert a mellékhatása mindegyiknek egyformán rossz volt.Így megállapodtunk a kezelő Orvossal hogy megírja a Neupro transzdermális tapszt,és a Razagilin ratiopharm 1mg os tablettát.Jelen esetben 8és 4mg os tapast,és a Razagilint kapja.Egyenlőre remegést demenciát nem tapasztalok.Időnként van egy kis hangulat ingadozás vagy nem szeret beszélgetni,ami aggaszt az a járás,akarata ellenére beszaporázódik a járása és bizonytalan,az izomzata kicsit merev,szeret mozogni kertészkedni vannak különböző szobai erősítő gépek maszirozók,használja is.A kérdésem hogy lehetne e segíteni valamivel a járásán izomzatán.Vagy nem e tudnának ajánlani hatékonyabb gyógyszert.Amúgy a férjem 76 éves.Régebben sportolt,Focizott,Bíráskodott.Szerette,szereti a mozgást.Köszönöm.Várom a segítségüket.

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük