Csuklyás pulóvert viselő fiú egy romos, elhanyagolt környezetben.

Azok, akik alacsony szociális státusszal rendelkeznek, veszélynek vannak kitéve, már ami az egészséget illeti. Majomkísérletek igazolják, hogy a társadalom alsó ranglétráján állóknak veszélyben volt az egészsége, vagyis ez növelte a szívbetegség, a cukorbetegség és a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázatait.

A kutatók magyarázattal is szolgáltak arra, hogy miért okoz egészségügyi gondokat, ha valaki alacsony szociális státusszal rendelkezik. Meglátásuk szerint ezek az emberek nagyobb valószínűséggel rosszabb életmódot folytatnak, azaz dohányoznak, kevesebbet edzenek, és nem fordítanak gondot az egészséges táplálkozásra.

Egy kutatásba rhesus majmokat vontak be. A vizsgálatok végzők új majmokat engedtek egy összeszokott csapatba. Az új jövevények szinte mindig a társadalmi rangsor aljára kerültek. Ez az állapot azonban krónikusan stresszelte ezeket a kis állatkákat. A vizsgálatok, pontosabban a majmok vérének részletes elemzése különbséget mutatott az immunrendszer működésében részt vevő gének aktivitási szintje között a társadalmi ranglétra felső és alsó szintjeire került majmok körében. Azoknak, akik alul helyezkedtek el, az immunrendszerük túlságosan agresszíven működött, vagyis a szervezetükben gyulladás volt kimutatható. A gyulladás pedig kárt okozott a szervezetükben és ez megnövelte más betegségek kialakulásának a kockázatát is.

Iratkozzon fel hírlevelünkre még ma!

Töltse ki a feliratkozó formot, hogy naprakész információkkal láthassuk el Önt.

A kutatók azt is megállapították, hogy a magasabb státuszú majmoknak több immunsejtje van a vírusrohamok elleni küzdelemhez, míg az alacsony státuszú majmok fokozzák a bakteriális behatolókra reagáló sejtek aktivitását. Továbbá amikor a kutatók mesterségesen manipulálták a majmok társadalmi rangját, az immunfunkcióik ennek megfelelően változtak. Az eredmények arra utaltak, hogy a szociális helyzet és az immunrendszer függvényében reverzibilis ok-okozati kapcsolat alakult ki.

A tudósok évtizedek óta tudják, hogy az emberek és más (szociális) állatok esetében a társadalmi kölcsönhatás az egészség és a betegség erős előrejelzője lehet.

Valójában egy közelmúltbeli longitudinális vizsgálat megállapította, hogy a legmagasabb gazdasági-társadalmi státuszú férfiak mintegy 15 évvel tovább élnek, mint a legalacsonyabb gazdasági-társadalmi státuszúak. A tudósok a mai napig küzdenek, hogy feltárják a drámai különbségek okait. Választ próbálnak találni a kérdéseikre. Vajon az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú emberek kockázatosabban viselkednek, például dohányoznak? Nem férnek hozzá a jó/jobb egészségügyi ellátásokhoz? Vagy a társadalmi státusz olyan élettani változásokat okoz, amelyek hátrányosan befolyásolják az egészséget az idő múlásával?

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*