Az antibakteriális hatású közönséges bojtorján

A közönséges bojtorján (Arctium lappa) a fészekvirágzatúak családjához tartozó, hazánkban is előforduló gyógynövény. A gyógynövény szinte bárhol megteremhet, felbukkanhat. Találkozhatunk vele kerítések és vasúti sínek mentén, gyomtársulásokban, erdőkben, mezőkön és vágásokban. Népies elnevezései: lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli lapu, keserűlapu, buzogáncs, ragadáncs és nagybojtorján.

A növény akár a másfél méteres magasságot is elérheti. Bíborszínű, csöves virágai júliusban és augusztusban adnak némi színt ennek a rendkívül jellegtelen kinézetű, de annál hatásosabb gyógynövénynek. A növény fészekpikkelyei horgas végűek, a fészekvirágok pedig hosszú nyelűek. A növény gyökerei ehetők, és a legtöbb hatóanyagot ez a része tartalmazza: nyálkaanyagokat, cukrot, inulint, keserűanyagokat, kávésavszármazékokar és illóolajat. A gyógynövény csíraölő, izzasztó, vizelethajtó és antibiotikus hatásokkal rendelkezik.

A népi gyógyászat előszeretettel alkalmazta a közönséges apróbojtorjánt nehezen gyógyuló sebekre és ekcémára, reumás panaszok esetén pedig borogatást készítettek belőle. Ezen kívül alkalmazták még vértisztításra, vizelethajtásra és izzasztószerként, habár ilyenkor más gyógynövényekkel vegyítették.

A gyógynövény serkenti az epe elválasztását és jó szolgálatot tesz reuma és bőrbetegségek tüneteinek kezelésére is.

Készítenek belőle olajos és szeszes kivonatot is, amelyet bedörzsölő szerként, fürdőolajként lehet alkalmazni. Remekül csillapítja a reumatikus fájdalmakat, csökkenti a hajhullást és megszünteti a fejbőr korpásodását.

A gyógynövény szárított gyökerét a következő betegségek esetén használhatjuk: veseműködés segítésére, vizelethajtásra, húgykőoldásra, köszvény ellen, epekőhajtásra és vércukorszint csökkentésre. Ebben az esetben napi 1-3 grammnyi gyógynövényből kell főzetet készíteni és napi három alkalommal fogyasztani.

Külsőleg is felhasználhatjuk a gyökérből készült főzetet, mégpedig hajhullásra, fejbőr korpásodására. Ez a főzet jó lehet még túlzott hajzsírosodásra, hajnövesztésre, ekcéma és sebek kezelésére. Készíthetünk belőle hajöblítőt és hajszeszt. Hajöblítő készítése: forrázatot kell készíteni 6 dl víz és 2 evőkanál bojtorjángyökérből. Hajszesz előállítása: tegyen 2 dl tiszta szeszbe egy evőkanálnyi szárított gyökeret, hagyja állni egy-két napig, szűrje le, majd hígítsa azt 3 dl tiszta vízzel.

A közönséges bojtorjánnak nem ismertek mellékhatásai, mérgező hatásai, de az előírt adagnál soha ne használjon többet. Tizennégy év alatti gyermek pedig mindenképpen kerülje a gyógynövény használatát!