Ki ne ismerné a csalánt, amely az utak szélén és a réteken mindenütt elterjedt, de általánosan gazként tekintenek rá? Számos egészségre gyakorolt hatása azonban kiemeli a gyomnövények közül.
A csalánt elsősorban a bőr, az izmok és az ízületek túlérzékenységi jelenségeinél alkalmazzák olyan embereknél, akik hajlamosak a húgysavlerakódásokra. A 16. század füveskönyvei a csalánt főleg vízkór elleni szerként írják le. Már az ókori görögök is (pl. Hippokratész) különösen a növény vizelethajtó hatását emelik ki. Paracelsus és Hildegard von Bingen is orvosságként említi a csalánt.
Intenzív hatása miatt a homeopátiában is alkalmazzák bőrkiütésekre, enyhe égési sérülésekre és napégésre. Őstinktúraként a homeopaták reuma és köszvény ellen is felhasználják a növényt.
A csalán összetevői:
- ásványi anyagok és nyomelemek (főleg vas), kovasav;
- vitaminok (C, B2, K1, karotinoidok);
- flavonoidok;
- szerves savak, többek között kávésav, pantoténsav (hasznos az anyagcsere aktiválásához);
- szteroidok;
- hisztamin;
- szerotonin;
- kolin, acetilkolin (ingerületátvivő az idegimpulzusok továbbításához);
- illóolajok a csalánszőrökön;
- triterpén (antimikrobiális hatású);
- keserűanyagok (serkentik az epetermelést);
- kumarinok (aromaanyagok);
- protein.
A számos hatóanyag miatt a csalán nagyon széles hatóspektrummal rendelkezik, és mind belsőleg, mind külsőleg felhasználásra kerül.
Alkalmazási területei:
- A káros anyagok kivezetése az anyagcsere serkentésével, tavaszi kúraként salaktalanításra valamint vér- és vesetisztításra.
- Keringési zavarokra.
- A csalán nagyon jó növényi vasforrás, és nagyon sok klorofillt is tartalmaz, várandósoknak különösen ajánlott, valamint a szoptatás idején a tejelválasztás elősegítésére.
- Az izmok és az ízületek reumatikus megbetegedéseire.
- Köszvényre.
- Bőrproblémákra: ekcémára, viszkető és/vagy allergiás panaszokra, pl. csalánkiütés, kelések.
- Hajlam a fekélyesedésre (gyomor, bél, száj, ajak).
- Máj- és epehólyag-problémákra.
- Gyomorgörcsökre, gyomorhurutra.
- Emésztési panaszokra, pl. székrekedés, hasmenés, teltségérzet, puffadás.
- Aranyérre.
- Vese- és húgykövek, vesehomok megelőzésére.
- Hasznos cukorbetegségnél a vércukorszintet csökkentő hatása miatt.
- A légzőszervek hurutjára, asztmára, tüdőtuberkulózisra, mellhártya- és tüdőgyulladásra.
- A vesetevékenység enyhe stimulációjára.
- Prosztata- és húgyúti panaszokra.
- Hajtinktúraként a hajnövekedés serkentésére.
- Samponok összetevőjeként zsíros fejbőrre és korpára.
A csalán alkalmazása mellett figyelni kell az elegendő folyadékfogyasztásra, igyunk naponta legalább 2,5 liter szénsavmentes vizet.
Minden igaz a csalánnal kapcsolatosan csak az a baj hogy akik tudjuk is a jó tulajdonságait még is elhanyagoljuk a fogyasztását mert kevés a szabad idő ,de azért mégis kerülne de meg is feledkezünk róla pedig tényleg mindenhol látható .
Hogyan kell elkészíteni, fogyasztani?
Érdekes a cikk, felkeltette érdeklődésemet. Szeretném alkalmazni! Sziveskedjenek az alkalmazás módját e-mail cimemre válaszolva közölni.
Köszönettel Balázs Józsefné
A csalánt főképp tavasszal míg még úgy 3-4cm lehet szedni. Tisztára mosva egy kicsit leforrázni, hogy lehessen apróra vagdalni. Mikor ez meg van a spenóthoz hasonló elkészítési móddal kis lisztet pirítunk, majd felöntjük a csalán forrázott megszűrt levével, kis fokhagymával, sóval ízesítjük, krumplival tükörtojással tálaljuk.
A megmaradt levet meg lehet inni hidegen, nem annyira kellemes az íze de jótékony hatású.
Jó étvágyat, nagyon finom
Igen, lehet, hogy nagyon jó, én le is szedtem két narancsvörörrel, csak nem tudom hogyan kell használni. Kérem írják meg. Köszi.
A régi világban főzeléket is készitettek belőle, meg levest is, de ma már inkább csak a teáját fogyasztjuk. Én magam az erdőben gyüjtöm, nem adok ki érte pénzt. Egész télre elég, de csak időközönként főzök teát belőle. Ugyanúgy izesitem mint e rendes teát, mert az igazi izét nem szeretem.
A kis nem tul kifeljett vsalan is jo? persze nyaron meg prob. Idot szanni ra.
Én levest is főzök belőle, hasonlóképen, mint a spenótlevest, göngyölt húsba is nagyon finom.
Mivel a csípés helye nagyon megdagad, óvatosan bánok vele, de megéri főleg tavasszal nagyon jól megtisztítja a szervezetet. Hatása érezhető.
Az idén egész télen lehetett találni friss csalánt. 4-5 levelet felaprítok (jobban kioldódik belőle minden), leforrázom, letakarom és amikor iható a hőmérséklete, elkortyolgatom.
Lehet mézzel ízesíteni, de a mézet nem érdemes a forró teába rakni, mert akkor sok összetevője tönkremegy.
Jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek.
A cukorszint csökkentésénél,szinte mindegyik gyógynövényt ajánlják,megpróbáltam és nem használ.Mi az oka?
Saját tapasztalatom írom le: A savanyított káposzta, s csak a leve iszogatása is (ingyen lehet hozzájutni termelőknél pl. piacon) levitte
3-6 egységgel a vércukor szintemet. Szabó Gyuri bácsi cukorteája is kiváló a csökkentésre.
Meglepő: 81% kakaótart. étcsoki 2 db “kockáját ettem, s 6,9-ről 6,3 mmol/l
csökkent a vércukorértéke.
Min. 3 hétre be kell áldozni időt, pénzt, legalább 200 db tesztcsíkot, s kipróbálni, milyen termékek, hogyan hatnak a cukorszintre. Lehet, hogy a gyógynövényekben kevés volt a hatóanyag, vagy a szükségesnél kisebb mennyiség került a teába, nem megfelelően történt az alkalmazása stb stb stb. Remélem, sikerül majd a helyes “utat” kitalálni, megtapasztalni, amihez sok sikert, gyógyulást!
Köszönöm ez hasznos komment volt. holnap kerek is savanyu levet hatha van folosleges. Koszi a tobbit is.
Folyamatosan, kúra szerűen kell alkalmazni.
Évek óta szedem és kúraszerűen évente két alkalommal fogyasztom a csalánteát.
A friss hajtásait a Bükkben szoktam szedni, melyhez szinte egész évben hozzá lehet jutni, mivel a kaszált területeken újra hoz friss hajtásokat. Ha gyengébbnek, vagy lehangoltnak érzem magamat, mindig feldob egy csalánkúra. A kardiológusom azt ajánlotta, hogy friss hajtásból csináljam a teát. Kérdésem, miért jobb a friss mint a szárított. Továbbá egyik csalánszedésem alkalmával egy -állítólag erdésznek mondó magát- fiatalember szólt, hogy tudom-e, hogy büntetik a csalán szedését. Erre is szeretnék választ kapni, hogy igaz-e?
Csak a kóbor erdésznek tűnő fiatalemberek csakis fiatal szép lányokat és főleg a Bükkben.
Ha valaki szereti a spenótot(főzeléket),próbálja meg tisztán csalánból elkészíteni.Nagyon fognak csodálkozni,hogy még finomabb,mint a spenóttal.Azt azért hozzátenném,hogy nálunk családi hagyomány a spenótot fokhagymával készíteni és a kész spenóthoz előre elkészített rizst keverni és kicsit összemelegíteni!Győződjünk meg mennyire finom és hasznos,különösen azoknak akik eddig csak a nagykonyhai spenótot ismerték!
Én is használom a csalánt teának és salátába. Ugyanígy a vadkendert is. Rengeteg anyag van benne, ami a szervezetünknek jó. Amíg mások a sok gyógyszerért rengeteg pénzt adnak /és a sok mellékhatást el kell viselniük/, addig ezeknek mellékhatásuk nincs. Én úgy tudom, a szárításra a legjobb a májusban szedett csalán. Persze, mint minden, ez is frissen a legfinomabb. én a főzeléket még nem próbáltam, de meg fogom próbálni.
Kérem szíves válaszukat, hogy folyamatosan (napi 2-3 deciliter teát lehet e fogyasztani? Szükséges e szünetet tartani?
Köszönettel: Sarolta
Üsd be a “Google”-ba, Gyuri bácsi csalán teája. Ott mindent meg tudsz róla, sőt a többi gyógyteákról is!!!
Pingback: Keserű gyógynövények a csontok és fogak szolgálatában | Gyógyszer Nélkül
Leöblítés után nyersen fogyasztom. Az ajkam kívül kissé csípi, de a számat belül nem csípi. Szinte mindennap fogyasztom amíg terem.
Hát ez szinte hihetetlen, pedig igaz! A csalán a gyógynövények közül is kiemelkedő. Én régóta szedem és ajánlom is másoknak. Eddig bevált! Akinek fontos, hogy 100%-ban természetes-en szedje a gyógynövények királyát.
A csalán kiváló szilíciumforrás, ami az ereket takarítja, és erősíti az érfalakat. Én aloe verával összekeverve iszom, így emésztő rendszert takarít mellé.