fbpx

Együk a természet kincseit!

Vadon fellelhető ehető növények egy tálba gyűjtve: közönséges tyúkhúr, mezei sóska, fehér árvacsalán, kányazsombor és erdei madársóska.

Azt bizonyára sokan tudják, hogy vannak olyan gyógy- és fűszernövények, amelyek nagyon sok testi és lelki nyavalyát gyógyítanak, de a vadon termő ehető növényekről lehet, hogy kevesebben hallottak. Hazánk vadnövényvilága nagyon változatos, és ezek többsége valóban teljesen alkalmas emberi fogyasztásra. Azt már korábban is tudtam, hogy háború miatti ínség idején az emberek a vadhagymát, az édesgyökeret is felhasználták a konyhában, vagy lisztet őröltek a tölgyfa kérgéből, de arról tudomásom sem volt, hogy például a pásztorsáskát, a mezei katángot, a kerek repkényt vagy akár a nagy útifüvet is meg lehet enni. Ha valaki úgy dönt, hogy bebarangolja Magyarország eddig még nem látott tájait és netalántán eltévedne, nem kell kétségbe esnie, ha nincs nála elegendő eledel, hiszen szép számmal nőnek a természetben olyan növények, amelyeknek vagy a szára, vagy a levele, vagy éppen a termése és magja is fogyasztható. Nemcsak az erdők mélyén, illetve a réteken és mezőkön, de az udvarunkon, kertünkben is fellelhetők ezek a gasztronómiai ínyencségek. A konyhaművészetet kedvelők bizonyára bátran kísérleteznek a természetnek eme remek kincseivel, hiszen ezeket a vadon termő növényeket meg is főzhetik, de nyersen, salátába is keverhetik. Egyes vadnövényeket pedig savanyúságként télire is elrakhatnak.

Az ehető vadnövények egyike a nagycsalán (Urtica dioica). Európa-szerte igen elterjedt növényről van szó, amelynek leveleit és fiatal hajtásait lehet felhasználni. Készülhet belőle főzelék akár önmagában, akár más zöldségekkel együtt, de salátákat és leveseket is ízesíthetünk vele. A csalánból készült tea sok vitamint, ásványi anyagot tartalmaz, és élénkítő hatással van a szervezetre. Emellett fokozza a szervezet védekező képességét, tisztítja a vizeletkiválasztó rendszert, de jó szolgálatot tesz gyomor- és bélhurut esetén is. A csalántea méregtelenítés során feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, és a felhalmozódó méreganyagokat eltávolítja a szervezetből.

A közönséges tyúkhúr (Stellaria media) kerek levelű, apró gyomnövény, amely akár még októberben is képes zsenge leveleivel, virágaival megörvendeztetni bennünket. A föld feletti részéből nyersen salátát készíthetünk, kesernyés íze pedig kiváló zamatot ad leveseknek, főzelékeknek.

A mezei sóska (Rumex acetosa) hosszúkás, nyíl alakú levelei kinézetre és ízre is erősen emlékeztetnek a közönséges sóskára, főleg ha eső után szedjük le és használjuk fel őket. Savanykás íze miatt csak mértékkel használjuk fűszerezés során, főzve viszont érdekes ízt kölcsönöz például az omlettnek, burgonyával készült ételeknek és a lencsefőzeléknek.

A kövér porcsin (Portulaca oleracea) tekeredő szárain húsos, apró levelek és sárga virágok találhatók. Ezt a növényt virágzás előtti állapotában lehetséges felhasználni. Sós vagy ecetes lében savanyúságként eltehető, és kiváló vitaminbombának számít a hideg, téli hónapokban, mivel ennek a vadnövénynek igen magas a C-vitamin-tartalma. Nagyon bíbelődős munka azonban, mivel sok-sok 2-3 centiméteres levelet kell ahhoz begyűjteni, hogy legyen néhány üvegnyi porcsinból készült savanyúságunk. Persze, aki ezzel nem szeretne időt tölteni, felhasználhatja salátákhoz, levesekhez és főzelékekhez is.

A gyermekláncfű (Taraxacum officinale) vagy más néven bóbita, kákics vagy pitypang, kislánykorom legkedveltebb korona- és koszorú-alapanyaga volt. A házunk előtti hatalmas füves területet meseszéppé varázsolták a sárga színben pompázó fészekvirágok. A gyermekláncfűből készült fejdísszel gyönyörű királykisasszonynak képzeltem magam, és nem is sejtettem, hogy 30 év múlva milyen trendi lehetnék virágkoszorú fejdíszem miatt, hiszen tavaly nagy sláger és kiegészítő volt a réteken, mezőkön gyűjtött virágokból készített, nem csak romantikus lányoknak való diadém. Felnőttként már nem fejéket készítek a pitypangból, hanem ételeimet ízesítem vele. Nyersen a növény minden része fogyasztható, de kesernyés ízű levelei inkább főzve finomak. Virágzás előtt a gyökere saláta-alapanyagnak kitűnő, virágszirmai pedig ecet ízesítésére alkalmasak.

Ezeket a vadnövényeket sokan ismerik és első ránézésére is be tudják azonosítani, azonban mégis az a legjobb, ha a vadnövények gyűjtését követően szakemberre bízzuk annak megállapítását, hogy a leszedett növények valóban fogyaszthatók-e. Nagy mennyiséget nem szabad szedni ezekből a növényekből, illetve a védett területen történő gyűjtögetéshez természetvédelmi hatósági engedély szükséges.

Hozzászólás a(z) Czakóné Marika bejegyzéshez Cancel Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük