Az örökös aggodalom nagyon rossz hatással van mind a fizikai, mind pedig a lelki egészségre. Ha mindig aggodalmaskodunk, az negatívan érinti az életminőségünket és ez kihat a mindennapi életünkre, a munkateljesítményünkre és még a szociális kapcsolatainkra is. Miért is ne aggódjunk túl sokat? Mutatjuk a válaszokat!
Az egyik legjobb indok arra, hogy felhagyjunk az örökös aggódással nem más mint az, hogy így észrevétlenül elmegy mellettünk az élet. Nem tudjuk élvezni a boldog pillanatokat és kihagyjuk az életünkből a pozitív élményeket.
Ha túl sokat aggódunk, stresszhormonok szabadulnak fel a szervezetünkben, aminek hatására gyorsabb lesz a légzésünk, megemelkedik a pulzusszámunk és jelentősen megnő a vércukorszintünk is. Ezek a negatív hatások aztán idővel károsítják az ereket, a szívet és más szerveket.
A túl sok feszültség és stressz hatására megfeszülnek a váll és a nyak izmai, aminek következtében migrénes fejfájás alakul ki.
A folyamatos stressz a légzést is megváltoztatja. Teljesen másként lélegzünk nyugalmi és ideges állapotban. Ha túl sokat idegeskedünk, idővel különféle tüdőbetegségek és asztma alakulhat ki.
Kutatások igazolják, hogy azok, akik nagyon sokat idegeskednek, gyakrabban szenvednek magas vérnyomástól, és esetükben jelentősen megnő a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázata is. Az állandó stresszhatás miatt az erek is gyulladt állapotba kerülnek, ami rontja az artériák egészségi állapotát és működését, illetve ez okozhat ér- és szívproblémákat is.
Stresszhelyzetben a vércukorszint is jelentősen megemelkedik. Ha ez sokáig és folyamatosan magas marad, okozhat vesebetegséget, szívbetegséget, de még agyvérzést is.
Az állandó aggodalom a gyomrot is megviseli. Aki sokat idegeskedik, gyakran küzd gyomorfájdalommal és gyakran alakulnak ki fekélyek a gyomrában. A sok idegeskedés még a savas reflux kiváltásában is óriási szerepet játszik.
Az állandó szorongás és aggodalom a bélrendszert és emésztőrendszert is megviseli. A sok idegeskedés oka lehet a hasmenés kialakulásának, ami nagyon megnehezíti a mindennapi életet is. Az aggodalom ellen nagyon hatásos lehet a stresszkezelési technikák elsajátítása, mint a jóga vagy a meditáció.
Azt hiszem Lénard Sándor írhatta valamelyik könyvében, hogy a “jobb félni, mint megijedni” egy marhaság: a félelem sokáig tart és rossz, az ijedtség gyors, rövid és mozgósítja szervezetünket. Ugyanazt az életpályát be lehet járni rossz kedvvel és jó kedvvel is – micsoda különbség!
Azt hiszem Lénard Sándor írhatta valamelyik könyvében, hogy a “jobb félni, mint megijedni” egy marhaság: a félelem sokáig tart és rossz, az ijedtség gyors, rövid és mozgósítja szervezetünket. Ugyanazt az életpályát be lehet járni rossz kedvvel és jó kedvvel is – micsoda különbség!