Idős, nyugdíjas hölgy fotelben ül az otthonában, elgondolkodva olvassa a kezében tartott papírt.

Amikor eljön a nyugdíjazás ideje, sokan kétségbeesnek, hogy mit kezdenek a sok szabadidővel, mivel is fogják tölteni a napjaikat, egyáltalán mi lesz ezután. Valahogy eltelnek a napok, mindig van mit csinálni a lakásban, a kertben, és ott van még a család, az unokák és persze a barátok is, akikkel nagyon kellemesen el lehet tölteni a szabadidőt.

Majd ahogy peregnek az évek, és egyre több időnk van átgondolni a korábbi életünket, úgy döbbennek rá sokan, hogy nagyon sok mindent teljesen másként kellett volna csinálni az életükben, és hogy túl sok jó dolog marad ki, melyeket jó lett volna megvalósítani.

Iratkozzon fel hírlevelünkre még ma!

Töltse ki a feliratkozó formot, hogy naprakész információkkal láthassuk el Önt.

Cikkünkben olyan élethelyzeteket sorolunk fel, melyek ha kimaradnak az életünkből, később jó eséllyel megbánunk. Ön ne essen ebbe a hibába, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne legyen majd mit megbánnia!Hiszen ha mindent, legalábbis sok mindent megvalósított az életében, és ha ma tud élni a lehetőségeivel, az az egészségre is pozitívan hat, és nagyobb eséllyel kerülik el a betegségek.

Sokan azt bánják meg, hogy bár megtehették volna, mégsem éltek a lehetőséggel, és nem tanultak, amikor ez kínálkozott. A megbánás annak is szól, hogy a magasabb iskolai végzettség mellé egy kedvezőbb állás és természetesen magasabb fizetés is járt volna.

Soha nem értettem azokat a családokat, amelyekben akkora viszály dúl, hogy akár hosszú évekig, évtizedekig képtelenek a békülésre és a megbocsátásra. Sajnos nagyon sokan nem hajlandók megtenni az első lépéseket, hogy békejobbot nyújtsanak a családtagjuknak, és inkább magukban tartják a sérelmeket.

A legtöbben azonban ezt is megbánják életük végén, és önmagukat ostorozzák, amiért nem volt elég merszük, hogy kibéküljenek. Az elvesztegetett évek, évtizedek mellett az is káros velejárója ennek a helyzetnek, hogy a tartósan fennálló harag, bánat, neheztelés megbetegítheti a testet.

A számvetés idején sokan bánják meg azt is, hogy nem utaztak eleget, pedig megtehették volna. Ehelyett minden más sokkal fontosabb volt, mint az utazás és az utazással együtt járó pihenés, világlátás.

Az élet nagyon rövid, nagyon hamar elrepül, mint ahogyan a beteljesületlen szerelem is tovaillan, ha nem adunk esélyt a beteljesülésre. Nagyon sokan bánják, hogy nem az egykori szerelmükhöz mentek hozzá, vagy vették el feleségül. Ezután csak az marad, hogy eljátszadoznak a gondolattal, hogy milyen is lenne az élet, ha nem a jelenlegi párjukkal, hanem az egykori szerelmükkel élnének együtt.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*