Mindig mindenhonnan azt halljuk, hogy az agyunknak folyamatos kihívásokra van szüksége. Ezt a kihívást meg is kapja az agyunk, amíg dolgozunk. Azonban a nyugdíjazást követően sokan nem dolgoznak, vagy nem foglalkoznak az agyuk trenírozásával. Ez lehet az oka annak, hogy sokan a nyugdíjazást követően erőteljes kognitívfunkció-csökkenést, kognitív hanyatlást tapasztalnak.
Az agyunknak tervekre és azok végrehajtására van szüksége, mert különben ellustul. Amikor még az aktív éveinket éljük, akkor folyamatosan tervezgetünk, célokat valósítunk meg, azaz állandóan mozgásban van az agyunk is. Bizonyára észrevette már mindenki, hogy amikor szabadságon van vagy nyaral, akkor az agya is lelassul kicsit. Ilyenkor ugyanis az agy pihenő üzemmódba kapcsol. Valami hasonló történik a nyugdíjazást követően, azaz amikor nem kell minden reggel korán ébredni és tervszerűen, menetrendszerűen élni az életet.
A kutatások azt mutatják, hogy nemcsak az agy lustulhat el, nemcsak a mentális képességeink csökkenhetnek, de bizony ilyenkor bukkan fel sok testi betegség is. A testünk és az agyunk is megpihen, és ilyenkor mintha engedélyt adnánk magunknak, hogy végre mi is panaszkodhassunk. Ez furán hangzik, de nagyon sok kutatás bizonyította be, hogy a nyugdíjazást követő években még olyan emberek is tapasztalnak mentális, fizikai és agyi elváltozásokat, akik korábban szinte soha nem jártak orvoshoz.
Mit tehetünk? Nyilván ha valaki ledolgozott 40 vagy ennél több évet, akkor már nem biztos, hogy a nyugdíjas éveit is munkával szeretné eltölteni. Nem is kell, hiszen minden embernek joga van a nyugalmas és boldog öregkorhoz. Azonban ne engedjük el magunkat, és az otthoni dolgainkat is szervezzük, tervezzük meg. Állítsuk magunkat, a testünket és az agyunkat kihívások elé, és tegyünk meg mindent, hogy az a bizonyos kognitív hanyatlás minél később következzen be. A kognitív hanyatlás ugyanis magával hozhat olyan neurodegeneratív betegségeket, mint amilyen a demencia is. De hogyan előzhetjük meg a demenciát? Mit tehetünk ellene? Cikkünk folytatásában erről olvashat.
A demencia megelőzése érdekében nagyon fontos, hogy kordában tartsuk a vérnyomásunkat. A kutatások ugyanis kimutatták, hogy a vérnyomás szabályozása csökkentheti a kognitív károsodás és a demencia, emellett a szívroham és a stroke kockázatait.
Ügyeljünk arra, hogy csökkentsük a halláskárosodás kockázatait. Ha pedig szükségünk van hallókészülékre, viseljük, használjuk azt. Egy nemrégiben megjelent tanulmány ugyanis azt jegyezte le, hogy azoknak a személyeknek, akik hallókészüléket viseltek a halláskárosodásuk miatt, kisebb esélyük volt a demencia kialakulására, mint azoknak, akik a halláskárosodásuk ellen semmit sem tettek.
A légszennyezettség is összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlással és a demenciával. A levegőminőség javulása azonban csökkenti a demencia kockázatait.
Az alkohol az agy károsodását okozhatja, és ezzel együtt megnöveli a kognitív károsodás kockázatait. A dohányzás is megnöveli a demencia esélyeit. Azonban még abban az esetben is visszafordíthatók a folyamatok, ha életünk későbbi szakaszában szokunk le a dohányzásról.
Ami jó a szívünknek, az agyunknak is jó. Evidens tehát, hogy ha szívegészséges étrendet követünk, az pozitívan hat az agyunk egészségére is. A mediterrán étrend például csökkenti a testsúlyt, a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást és vércukorszintet, amelyekről ismert, hogy hozzájárulnak a demencia kialakulásához.