A Hashimoto-pajzsmirigygyulladás nem más, mint egy autoimmun betegség, amelynek során az immunrendszer meghibásodása a pajzsmirigy gyulladását okozza. A Hashimoto-pajzsmirigygyulladás vagy más néven Hashimoto-kór akkor fordul elő, amikor az antitestek és az immunsejtek károsítják a pajzsmirigyet, és csökkentik a pajzsmirigy hormontermelő képességét. Amennyiben a pajzsmirigy nem tud elegendő hormont termelni, pajzsmirigy-alulműködés lép fel, illetve a pajzsmirigy megnagyobbodhat.
A Hashimoto-betegség az immunrendszer problémája miatt jön létre. Ha az immunrendszer megfelelően működik, akkor megvédi a szervezetet az idegen betolakodóktól, beleértve a baktériumokat, a vírusokat és más kórokozókat. Hashimoto-pajzsmirigygyulladás esetén azonban az immunrendszer tévesen idegen betolakodónak tekinti a pajzsmirigysejteket, és antitesteket kezd el termelni, hogy elpusztítsa ezeket a sejteket.
Sokféle dolog növelheti a pajzsmirigygyulladás kockázatait, cikkünkben most ezeket a tényezőket és okokat mutatjuk be.
Nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki Hashimoto-kór, mint a férfiak estében. A Hashimoto-családtörténet szintén növeli a kockázatokat. A túlzott jódfogyasztás ugyancsak oka lehet a pajzsmirigygyulladás létrejöttének. Amennyiben valaki sugárzásnak volt kitéve, szintén megnő a kockázata a Hashimoto-kórnak.
A Hashimoto-pajzsmirigygyulladás első jelei közé tartozik a pajzsmirigy-megnagyobbodás, amelyet gyakran golyvának is neveznek. Ez a megnagyobbodás nyomást gyakorol a környező szövetekre, ezzel pedig nyelési és légzési nehézséget okozva, illetve rekedtség is létrejöhet ennek hatására.
A Hashimoto-pajzsmirigygyulladásnak különféle tünetei lehetnek. A betegség befolyásolja az agyat, és számos agyhoz kapcsolódó tünetet okozhat, beleértve a memóriavesztést és az agyi ködöt. Egyéb neurológiai tünetek közé tartozik a demencia és a zavartság.
Amikor a szervezet nem termel elegendő pajzsmirigyhormont, akkor a test és az agy működése is lelassul. Az emésztőrendszer izmai is, pedig ezek segítik a széklet áthaladását a belekben. Ha ez nem történik meg, annak székrekedés lesz a következménye.
Amikor nem termelődik elegendő pajzsmirigyhormon, akkor a test folyamatai is megváltoznak. A bőr hamarabb ráncosodik, illetve szárazzá és pikkelyessé válik.
A Hashimoto-kórban szenvedő személyek gyakran tapasztalnak túlzott fáradtságot, még abban az esetben is, ha eleget aludtak.
A pajzsmirigy segít a testhőmérséklet szabályozásában, azonban elegendő pajzsmirigyhormon nélkül a test hőmérséklete lecsökken. Ez fázékonyságot okozhat, növeli a hidegérzetet, és csökkenti az izzadást is.
A betegség gyakran okoz puffadást, duzzanatot és folyadékretenciót, amelyet sokan csak ödéma néven ismernek. A duzzanat megjelenhet az arcon, a szemek alatt, a karokban és a lábakban is.
A Hashimoto-kór diffúz hajhullást is eredményezhet, amelyet autoimmun alopeciának is neveznek. A hajhullás visszafordítható, amennyiben a betegség kezelve van.
A rosszul működő pajzsmirigy oka lehet a szisztémás gyulladás kialakulásának, ami pedig az ízületek és az izmok fájdalmát és merevségét eredményezi.
A pajzsmirigyhormonok befolyásolják a pulzusszámot is. Ha a hormonszint csökken, akkor jóval alacsonyabb lesz a pulzusszám is.
A Hashimoto-kór befolyásolhatja a fejbőrt, mégpedig az oxigénáramlás csökkenésével. A véráramlás csökkenése pedig hajhullást és hajtöredezettséget okozhat.
A súlygyarapodás is gyakori a pajzsmirigygyulladásban szenvedő betegek körében, mivel ilyenkor az anyagcsere is jelentősen lelassul.
