fbpx

Az élet nagy leckéje – Interjú Mészáros Árpád Zsolt, színész énekessel

Mészáros Árpád Zsolt énekes színész feleségével.

22 éves fiatal színészként egy véletlennek köszönhetően kiderült, hogy előrehaladott daganatot hordoz a testében, amit azonnal műteni kell. Az esély 50 %-os volt a túlélésre. Azóta eltelt 25 év. Mészáros Árpád Zsolt egészséges, boldog emberként él, sikert sikerre halmoz énekesként és színészként, 4 saját és 3 fogadott gyermeket nevel. A Budapesti Operettszínház művésze, számos szakmai díj tulajdonosa, 5 nagylemezzel büszkélkedik. Küldetésének tartja az életmódváltást, az egészséges táplálkozást és az életigenlő pozitív gondolkodást. Gyógyulásának titkáról és a daganatos megbetegedés tanulságairól beszélgettünk.

 

Igazán szerencsésnek tarthatja magát, hiszen sajnos nem sokan mondhatják el, hogy meggyógyultak egy daganatos betegségből, hogy évtizedek múltán is egészségesek és teljes életet tudnak élni.

Ez így van, de ez nem a szerencsén múlt. Engem a rák nagyon sok mindenre megtanított. Előtte sokkal érdektelenebb voltam, nem érdekelt, hogy hová megyek, mit csinálok, csak éltem az életemet. Akkor kaptam a tarkómra egy koppintást a jó Istentől, hogy hoppá, figyelj oda!

Kezdjük a történetet az elején. Hogyan derült ki, hogy komoly bajban van?

Fiatalon aktív sportoló voltam, bokszoltam, futottam, sportoltam mindent, amit lehetett. Mellette dolgoztam a színházban és nagyon sokat segítettem édesanyámék vállalkozásában. 22 éves koromban elindítottam egy új vállalkozást is, szóval ezerrel pörögtem, nem kíméltem magamat.

Az egyik előadás alatt egy kollégám szerelmi féltésből ledobott a zenekari árokba. Úgy estem, hogy a mikroport, ami a derekamra volt rögzítve benyomta a lengőbordámat, amely megszúrta a vesémet. Másnapra romlott a helyzet, bevérzett a vesém. A kórházban a vizsgáltok során kiderült, hogy egy 6 centis daganat van a bal vesémben. Egy héten belül el kellett távolítani, de ilyen rövid idő alatt 10 centisre nőtt. Az ilyen fajta rosszindulatú sejtek 1-2 centis méretig nagyon lassan növekednek, de onnantól kezdve – főleg egy ilyen fiatal testben, ahol nagyobb a sejtburjánzás –, begyorsulnak.

Hála Istennek nagyon jó professzorok és orvosok keze alá kerültem Nyíregyházán. Mivel egy zárt burokban volt a daganat, úgy döntöttek, hogy az egész vesémet eltávolítják, hogy ne legyen további baj.

Ekkor ismerkedtem meg Dr. Varga József professzorral, ő volt a vezető főorvos, azóta is hálát adok a jó Istennek, hogy ilyen emberrel hozott össze.

Hogyan élte át lelkileg, hogy miközben élte a fiatalok szabad életét, egyszer csak kap egy ilyen drámaian rossz hírt?

Természetesen nagyon ledöbbentem. Anyukám, aki elkísért a vizsgálatra, sírni kezdett. Hazaküldtem őt, mert úgy voltam vele, ez az én dolgom, ezt nekem kell megoldanom. Kimentem a kórház elé és elkezdtem üvölteni az ég felé, hogy „Miért pont én?” Csupán 22 éves voltam. Nyár volt, a szerelmesek kézen fogva sétáltak, én meg tudtam, mi vár rám. Azt mondták, ha kikerülök a műtőből, akkor 50% esélyem van a túlélésre.

Ez nagyon kemény lehetett.

Ilyenkor egy kicsit elgondolkozik az ember, megpróbál magába kapaszkodni, magába mélyedni és meglátni, vajon mi vezethetett idáig.

Sokan megfogalmazták már, hogy amikor hasonló súlyos egészségügyi probléma áll elő, meglátják, hogy milyen helytelenül gondolkodtak és viszonyultak emberekhez, az élet dolgaihoz. És azok számára, akik el tudják végezni a korrekciós munkát gondolati szinten, megnyílik az esély a jobbulásra is. Ön is megtapasztalt hasonló folyamatot?

Abszolút. Az agyunk egy olyan fajta számítógép, ami jeleket küld. És ha ezeket megértjük és pozitív irányba befolyásoljuk, az agyunk képes meggyógyítani bennünket. Hiszen valójában a negatív gondolataink betegítenek meg bennünket. Például ha egy rosszul működő párkapcsolatban vagyunk, lehet, hogy az egyik páros szervünk betegszik meg. Az én esetemben legalábbis ez volt a helyzet. Nekem is volt akkoriban egy rossz kapcsolatom, amibe belehajtottam magamat, nyilvánvalóan helytelen döntést hoztam. Igaz, hogy már vége volt, de a következményeit viselnem kellett.

Sikerült meglátni az életvitelében vagy a gondolkozásmódjában az okokat? Vagy a túl nagy stressz, a hajtás járult hozzá a betegség kialakulásához?

Nem tudom teljes mértékben az okát, de én a nem megfelelő párkapcsolatra és a táplálékszegény étkezésre gyanakszom. Ehhez persze más tényezők is hozzájárulhattak, például a fiatalkori bohém, túlhajszolt életvitel is. De azt is figyelembe kell venni, hogy nyíregyházi lakosként közel voltam Csernobilhoz, a sugárzás azon a környéken erősebb volt, mint az ország más részein.

Iratkozzon fel hírlevelünkre még ma!

Töltse ki a feliratkozó formot, hogy naprakész információkkal láthassuk el Önt.

Bátorították valamennyire az orvosok?

Varga professzor elmondta, hogy van ugyan kemoterápia, de nem ajánlja. Úgy beszélt velem, mintha a fia lettem volna. Azt mondta, hogy van egy másik, egy természetes megoldás, maradjak inkább ezen az úton. Szerinte nem volt olyan nagy a baj, és úgy vélte, ha változtatok a gondolkodásomon és az életvitelemen, akkor ezt megtudom oldani magamban.

Tehát nem kapott kemót a komoly műtétet követően, és az orvos szerint életmódváltással és egészséges táplálkozással túlélheti?

És sok minden másnak köszönhetően is. Ő nyitotta fel a szememet például arra, hogy a mai zöldségek, gyümölcsök tápanyagértéke töredéke a korábbiaknak, mert a föld vitális anyagai drámaian lecsökkentek. Én azóta azt szajkózom, hogy mindenkinek szükséges táplálék-kiegészítőket is fogyasztani. Nem szedek semmilyen gyógyszert, de bízva az ősi gyógyászatban és a természetben, egészségesen étkezem és táplálék-kiegészítőket is szedek.

Ez elég kényes kérdés, mert ugyan rengeteg termék van a polcokon, de vitatott, hogy mennyire hasznosulnak ezek a mesterséges vitaminok.

Igen, vannak olyan fajta vitaminok, amelyek nem szívódnak fel. De nemcsak az egyes termékekkel lehet gond, hiszen ha nem tudja felvenni a szervezet, lehetséges, hogy némi probléma van a bélrendszerrel, ezért először ezt kell rendbe tenni. Az évek során mindenféle tartósítószerrel teletömött ételek, italok megterhelik a szervezetünket. Ezzel összefüggésbe hozható akár a túlsúly, a koleszterinproblémák, de még a cukorbetegség kialakulása is. Minden gond a belekből indul ki.

Ezért én először mindig egy béltisztítást, valamilyen fajta salaktalanítást javasolok. Ha valakinek nincs pénze táplálék-kiegészítőkre vagy drága tisztítókúrákra, vásárolhat a gyógyszertárban salaktalanító gyógyteakeveréket. Ha félévente végigcsinálunk egy ilyen kúrát, akár 5-6 kg bélsártól is megszabadulhatunk, így még fogyhatunk is. Ezzel párhuzamosan a sejtek elkezdenek aktívabban dolgozni azért, hogy valahonnan tápanyagot szerezzenek. Ezáltal a testsúlycsökkentés akár 10 kg is lehet. Ha a bélrendszer helyreáll, következhet az értisztítás. Öregapáink ezt sokkal jobban tudták, reggel megittak egy konty alá való pálinkát és ez megoldott mindent, kitisztította a szervezetet.

Mi a véleménye, miért van ennyi ennyi rákos megbetegedés és szívet érintő betegség manapság? Ennyire elrontunk valamit?

Egyszer megkérdeztek egy 120 éves embert, hogy mondja meg, mi a hosszú élet titka. Azt válaszolta: soha az életében nem lakott jól.

Szerintem a mai ember azzal ront el mindent, hogy miután egész nap dolgozik, nagy adag ételeket eszik, gyrost vagy hamburger, húsos fogásokat. Ez így nem jó! Sokszor kellene keveset enni. Ez az alapja annak, hogy a szervezetünk ne kohóként üzemeljen. Vannak praktikus dolgok is, amelyek szintén segíthetnek, például ha gyümölcsöt csak délelőtt eszünk. Ha pedig a szervezetünk nem bírja a húst, nem kell sokat enni belőle vagy el is hagyhatjuk.

Hasznos lehet véranalízist is csináltatni, hogy láthassuk milyen állapotban van a szervezetünk és mire van szüksége. De az is hiba lehet, hogy manapság inkább a külvilágra, a feladatok hajszolására fókuszálunk és nem önmagukra, pedig a testünk és a lelkünk jelez, hogy gond van.

Mészáros Árpád Zsolt, színész énekes gyerekeivel együtt.

Talán azért, mert próbálunk lépést tartani az elvárásokkal, megoldani a feladatokat, amit az élet ránk szab.

De nincs elvárás! Az elvárás az, hogy éljünk. Hogy minél tovább együtt lehessünk a családunkkal, a szeretteinkkel. Szerintem ez a legfontosabb dolgunk a világon. Ezt főleg most kell megtanulni a Covid alatt. Egy kicsit önzőbbnek kellene lennünk, hogy megtegyünk mindent azért, hogy életben maradjunk, hogy minél tovább éljünk, hogy minél tovább szolgálhassuk a családunkat.

Elengedhetetlen a tudatosság, hiszen úgy kell ma táplálni a testünket, hogy 50 év múlva is jól működjön.

Persze nem elég a testünkkel jól bánni, a lelkünkkel is foglalkozni kell. Hiába szed valaki táplálék-kiegészítőket ugyanis, ha az agya, a lelke nincs rendben, akkor nem sokat ér az egész.

Mit ért az alatt, hogy az agyunk legyen rendben?

Az agyunknak, a gondolkodásunknak is rendben kell lenni, ez 50 %-ban közrejászthat a gyógyulásban. Egy rákos vagy más betegség esetén, ha nem azon gondolkodik valaki, hogy mi a megoldás, mit kell tennie, hogyan lehet túlélni, akkor nem valószínű, hogy sikerül. Ha valaki lemondó, ha elveszíti a hitét, a céljait, az álmait, akkor összeomolhat a teher alatt. Ehhez a munkához nem sok minden kell, ehhez még a szeretteink sem kellenek. Ehhez egyedül csak én kellek. Itt, belül dőlnek el a fontos dolgok.

Emlékszik erre a bizonyos belső munkára, arra, mi hozta el Önnél a fordulatot?

Amikor közölte az orvos a diagnózist, én is padlót fogtam, kint üvöltöttem Istennel az udvaron, de aztán visszamentem a professzorhoz, és azt mondtam neki: mindent tudni akarok erről a betegségről és arról, hogy mi vár rám. Elmondta a pozitív és a negatív kimenetet is.

Mellettem egy hölgy, akinek gyerekei is voltak, nem tudta a betegségét kezelni, depressziós lett és sajnos elveszítettük. Lehet, hogy az ő példája is segített erőre kapnom, hogy képes legyek küzdeni. Olyannyira pozitív lettem ezzel a betegséggel kapcsolatban, hogy szinte dicsekedtem azzal, hogy én rákos voltam. Elkezdtem direkt kifigurázni ezt a betegséget.

Így gyakorlatilag marginalizálta, hogy ne rettegjen tőle.

Így van. Csak egy példa arra, hogy álltam hozzá. Miután megműtöttek természetesen benn kellett volna lennem a kórházban, de én felhívtam a barátaimat, hogy szöktessenek ki. Katéterek lógtak ki belőlem, de tolókocsival kicsempésztek, mert mindenképpen be akartam menni a színházba, hiszen olvasópróbám volt.

Megpróbáltam folyamatosan kiszélesíteni a határaimat. Nem foglalkoztam azzal, hogy mi történik velem, csak túl akartam élni, mennem kellett előre.

Ha jól érzékelem, itt fordult meg a küzdelem. Ezzel a hozzáállással ragadta meg az esélyét a túlélésre.

Tényleg fejben dőlnek el a dolgok, az agyunk betegít meg és a segítségével gyógyulhatunk is meg. Ő utasítja a veséket, a májat és minden szervünket. A szervezetünk sokkal több mindenre képes, mint amiről mi tudunk, az agyunk pedig még ennél is többre.

Ehhez a belső gyógyuláshoz azonban arra van szükség, hogy megálljunk egy kicsit, lelassuljunk, hogy több időt szánjunk magunkra. Oda kell figyelnünk a finom jelzésekre és gondolkozni, megérteni az önmagunkban zajló folyamatokat. Ez nagyon fontos, mert sok család ott veszíti el az anyát, az apát, a testvért, hogy nem figyel saját magára.

Én nagyon fiatalon kaptam egy komoly figyelmeztetést a jó Istentől, hogy álljak meg. Megálltam, és azóta is komolyan veszem ezt a leckét. 47 éves vagyok, köszönöm szépen jól vagyok, egészségesen élek, nagy családom van, sokat dolgozom és sikeres lettem a szakmámban.

Említette, hogy amikor megtudta, hogy mi a probléma, kiment a kórház udvarára és ordítozott Istennel, hogy miért történt meg mindez. Azóta hogy alakult a kapcsolata Istennel?

Isten mindannyiunkban ott van, csak nem mindenki ismeri fel. Meg kell Őt találni. De nemcsak a segítségét kell kérni, hálát is kell adni Neki, megköszönni azt, ami történik. Tehát, nem csak akkor kell Rá gondolni, amikor bajban vagyunk, hiszen Ő mindig velünk van.

Köszönöm a beszélgetést.

 

Szóljon hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük