Idősebb férfi égő cigarettát tart a kezében, arcán oxigénmaszk.

A COPD egy krónikus obstruktív tüdőbetegség, amely hörgőszűkülettel jár együtt, és elsősorban a dohányzó személyeket érinti. A regisztrált betegek körülbelül 80 százaléka rendszeresen dohányzik. De szenvedhetnek ebben a betegségben azok is, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol valamilyen káros anyaggal érintkeznek. A gyermekkorban elkapott gyakran jelentkező légúti betegségek is hajlamosítanak a COPD kialakulására. Az ebben a betegségben szenvedő beteg légútjai szűkebbek a normálisnál, és kevesebb levegővel tudnak „gazdálkodni”, hiszen a légutakban váladék termelődik, a légutakat az apró izmok összeszorítják, a légutak fala megvastagszik, a beteg tüdejében pedig krónikus gyulladás alakul ki. Súlyosabb esetben a szervezetben bárhol keletkezhet gyulladás, amely károsíthatja a szerveket, szöveteket is. Ezen kívül létrejöhet még csonttömegvesztés és izomsorvadás is.

Milyen tünetei lehetnek ennek a betegségnek? Kialakulhat légszomj és nehézlégzés. Kezdetben csak fizikai terhelésre, később már e nélkül is jelentkezhet. A hörgők állandó gyulladása miatt fokozódik a hörgők váladéktermelése, és ez bőséges köpetürítést eredményezhet. A mellkasban szorító érzés jelentkezik és jellemző a sípoló kilégzés. Érdes köhögés alakul ki, először csak a reggeli órákban köhög a beteg, majd szinte egész álló nap. Mivel nem kielégítő a légzése, vagyis a tüdőben jelentősen lecsökken az oxigén felvételének felülete, ezért a beteg állandóan fáradtnak és kimerültnek érezheti magát. Ez pedig azt vonja maga után, hogy mind a szellemi, mind a fizikai teljesítőképessége alaposan lecsökken. A betegség előrehaladtával súlyosabb tünetekkel is számolni kell. Kialakulhat tüdőtágulás, a mellkas kitágul, és feszülő érzés keletkezik benne.

A tünetek nem egyik napról a másikra alakulnak ki. Ha valaki betöltötte a negyvenedik életévét és rendszeresen dohányzik, akkor legalább 3-4 évente érdemes egy légzésfunkciós vizsgálatot elvégeztetni. Igaz, hogy a betegséget nem lehet visszafordítani, de a folyamatot lehet lassítani, a tüneteket lehet mérsékelni, a szövődmények kockázatát lehet csökkenteni és az életminőségét lehet javítani. A kezelés attól függ, hogy milyen stádiumban van a beteg. A kezelőorvos felírhat hörgőtágítókat, antibiotikumokat, de oxigénterápiát is előírhat. Műtétre is szükség lehet, súlyosabb esetben pedig csak a tüdőtranszplantáció jelenthet megoldást. A megelőzésre kellene mindenkinek helyezni a hangsúlyt, akiket ez a betegség fenyeget. Első lépésként a dohányzásról kell leszokni, ha valaki túlsúllyal küszködik, akkor érdemes elkezdeni valamit sportolni, hogy a súlytöbblettől megszabaduljon. A légzést könnyítő torna, a légutak rendszeres tisztítása is sokat segíthet. És a rendszeres ellenőrzést sem szabad elhanyagolni.

Ehhez a cikkhez 2 hozzászólás

  1. Vad Istvánné

    Végig olvastam, köszönöm, hasznos tanácsot kaptam! !!!
    Sportolni nem tudok, de a gyógytorna naponta többször számomra kihagyhatatlan!!!!
    Betegség miatt nem tudok sportolni! !!!
    Állandó fáradságot, kimerültséget érzek, pedig a vitaminokat bejutattatom a szervezetembe!!!!!
    Ezt a borzalmas kimerültséget a kemoterápia óta érzem!!!
    Telnek-múlnak a hónapok, évek, a fáradság és kimerültség nem csökkent, inkább hatalmasodik nállam! !!
    Vajon mitévő legyek, már szinte félek a reggeli ébredéstől, már délután érzem magam könnyebben! !!!!
    Már 5.-dik éve, hogy a kemoterápiát kaptam, azóta nem könnyebb, inkább nehezebbek a délelőtti óráim!!!

  2. Vad Istvánné

    58 éves vagyok! !!

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*