A legújabb kutatások szerint azok, akik forgalmas utak mellett élnek, mintegy veszélynek vannak kitéve, hiszen az állandó és folyamatos zaj megemelheti a vérnyomást. Egy kutatásba majdnem 300 ezer személyt vontak be. Ezek az emberek korábban zajmentes, de legalábbis csendes övezetben éltek, majd miután zajos, forgalmas területre költöztek, bevonták őket a kutatásba. A vizsgálati eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a zajos környék negatívan hat a vérnyomásra, azaz megemeli azt. A kockázatok pedig növekedtek, minél nagyobbnak, zajosabbnak bizonyultak a külső környezetből érkező zajok. A vizsgálat azonban itt még nem ért véget, hiszen a kutatók azt is megfigyelték, hogy a zajos környezettel egyenes arányban növekszik a légszennyezettség is. A vizsgálatot végzők azt is megállapították, hogy a zaj- és légszennyezettség együtt még negatívabban hat az egészségre, azaz mindkettő jelentősen megemeli a vérnyomást, ami köztudottan növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatait.
Mit is kell tudnunk a hangról? A hang hanghullámként jut a fülünkbe. Minél hangosabb a hang, annál hangosabb a hanghullám is. A külső fül gyűjti össze a hanghullámokat, majd szép lassan halad a dobhártya irányába. A hang rezgése mozgatja a három középfülcsontot. A mozgás még inkább felerősíti a hang rezgéseit.
A fülünkben úgynevezett szőrsejtek vannak, amelyek nagyon érzékenyek a zajokra. Minél nagyobb a zaj, annál jobban mozgatják a belső fülben található folyadékot. Ez azonban károsítja a szőrsejteket.
A zaj okozta halláskárosodás korai jele a fülcsengés és a fülzúgás. Ilyenkor a szőrsejtek sérülnek, amelyen már nem lehet változtatni. A halláskárosodás csökkentésében, a jobb hallás kialakításában segítenek a hallókészülékek.
A zaj nemcsak magas vérnyomást okoz és a hallást károsítja, más problémákat is generálhat. Ilyen lehet a szapora szívverés vagy az alvási probléma, amely akár a zaj megszűnését követően is fennállhat.
A zajnak való kitettség rövid távon a kognitív funkciók károsodásához is vezethet. Negatívan hat a koncentrációra, és az emlékezőképességet is csökkenti. A hangos zajt zajszennyezésnek nevezzük, amely megnövelheti a demencia kockázatait.
Amennyiben valakit zavar a zaj, az stresszválaszt válthat ki a szervezetében, és ezek a stresszorok, főleg ha élethosszig tartanak, fokozzák a demencia kockázatait. Azok az emberek, akik hajlamosabbak a szorongásra és depresszióra, általában érzékenyebbek a zajra is, és nagyobb valószínűséggel tapasztalnak negatív hatásokat a zajexpozíciót követően.
A zaj tehát stresszorként működik, mivel izgalmi állapotot idéz elő a szervezetben, ami pedig növeli a stresszhormon, azaz a kortizol szintjét a testben. Az agy mindent megtesz annak érdekében, hogy elnyomja a zajt, azonban ez a kognitív teljesítmény átmeneti csökkenéséhez vezethet. A stresszválasz érrendszeri változásokat is előidézhet, amely okozhat szív- és érrendszeri betegségeket, de még demenciát is. A szív és az agy egészsége közötti kapcsolat megmagyarázza, hogy a zajszennyezés miért is fokozza a demencia kockázatait. Az éjszakai zaj pedig még az alvás mennyiségére és minőségére is negatív hatást gyakorolhat.
Létfontosságú, hogy a lakásból kizárjuk a közlekedési zajt, ha forgalmas az utca. Az ablakcsere ezt megoldja, de ezzel egyidőben be kell építeni a motoros hőcserélős szellőzőt, amiről el szoktak felejtkezni. A halláskárosodás alattomos: egyáltalán nem fáj az a zajszint, ami lassan, évtizedek alatt összehozza. Teljesen más az átmeneti hallásvesztés, amit egy popkoncert végén tapasztalunk.