Az agyunkat nem tudjuk becsapni. Ha nem alszunk eleget, ha elégtelen az alvásunk, az agyunk szinte azonnal reagál és ezt a reakciót mi magunk is meg fogjuk érezni, gondoljunk csak a csökkent memóriára vagy a kevésbé jó koncentrációs képességekre.
Ha nem alszunk jól, akkor a szervezetünknek nem lesz elegendő ideje pihenni és regenerálódni. Amennyiben folyamatosan aktívak vagyunk – márpedig, ha nem alszunk, akkor nem beszélhetünk a testünk passzivitásáról –, akkor ez hatalmas nyomást gyakorol a szívre, és ez jelentősen károsíthatja a szív- és az érrendszer egészségét. Ez pedig olyan betegségeket is előidézhet, mint a stroke, szívroham vagy akár szívelégtelenség.
Az agyunk is sokkal jobban tud működni, ha eleget alszunk, ha alaposan kipihenjük magunkat. A memóriánk is úgy lesz jó, úgy tud fejlődni, ha minden egyes nap legalább 7-8 órát alszunk. Ha pedig valami újat tanulunk, az agyunk csak akkor lesz képes ezeket az információkat eltárolni és aztán újra előhívni, ha eleget alszunk.
Az elégtelen alvás az immunitást is gyengíti. Ilyenkor ugyanis megemelkedik a szervezetben a stresszhormonok szintje. A magas kortizolszint pedig meggátolja a normális immunválaszt, és még gyulladást is kelt a szervezetben. Nem mellesleg minél magasabb a stresszhormonnak a szintje, a szervezet annál nehezebben képes megküzdeni a testet támadó kórokozókkal és így a fertőzésekkel szemben.
Ha nem alszunk eleget, akkor a szervezetünk nem képes elegendő szerotonint termelni, amely pedig a boldogságunkért felelős hormon. Ennek hatására pedig akár még depressziósak is lehetünk.
Amikor keveset alszunk, akkor a szervezetünkben stressz uralkodik. Ha pedig megemelkedik a szervezetünkben a kortizolszint, akkor fokozódik az édességek utáni vágyódásunk, ami viszont súlygyarapodáshoz vezethet.
A magas cukor- és szénhidrátbevitel nem csupán az elhízás okozója lehet, hanem fokozza a cukorbetegség kialakulásának kockázatait is.
Ha nem alszunk eleget, vagy nem alszunk jól, akkor kimerülünk, állandó fáradtsággal kell megküzdenünk, és még az energiaszintünk is alacsony lesz.
A kevés alvás emellett hormonális egyensúlytalanságokat is okozhat. Ez pedig nemcsak különféle betegségek okozója lehet, de még a libidót is csökkenti.
A legtöbb felnőtt ember számára legalább 7 óra alvás szükséges a megfelelő kognitív és viselkedési funkciók megőrzéséhez. Ha nem alszunk eleget, az súlyos következményekkel járhat. Az alváshiány figyelemcsökkenést, csökkent megismerést, késleltetett reakciókat és hangulati zavarokat is okozhat. Az alváshiány bizonyos betegségek és állapotok nagyobb kockázatához is kapcsolódik. Ide tartozik az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegség, a stroke, a rossz mentális egészség és a korai halál.
Van egy belső ritmusunk, amely a nap 24 órájában működik. Ezt cirkadián ritmusnak nevezik. Az alvás utáni vágy az adenozinhoz kapcsolódik, amely az agyban termelődött szerves vegyület. Az adenozin szintje nappal emelkedik, majd a testünk alvás közben lebontja ezt a vegyületet. A fény is hatással van a cirkadián ritmusra. Amikor este megszűnik a természetes fény, akkor a test felszabadítja a melatonin nevű hormont, amely álmosságot okoz. Reggel pedig kortizolhormon szabadul fel a szervezetben, amely elősegíti az energiát és az éberséget.
