fbpx

Emésztési problémáink – interjú Dr. Németh Aliz gasztroenterológussal

Fiatal nő szája fehér ragasztóval van leragasztva, kezében nagy hamburger mérőszalaggal átkötve.

Manapság nagyon elterjedtté váltak a különféle emésztési problémák, haspuffadás, székrekedés, ételintoleranciák. Dr. Németh Aliz gasztroenterológust, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük arról, milyen fajta panaszok, rendellenességek a legjellemzőbbek. De arra is keressük a választ, milyen okok miatt váltak ennyire elterjedtté az emésztőrendszeri problémák, illetve arra, mi mindenen kellene változtatnunk.

 

Gasztroenterológusként hogy tapasztalja, melyek a leggyakoribb emésztőrendszeri panaszok?

Dr Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosaAz esetek nagy részében az emésztőrendszeri panaszok mulandó, kisebb kellemetlenségeket okoznak és általában kezelés nélkül elmúlnak. Vannak azonban olyan kórképek, amelyek hosszú távon – beavatkozás és kezelés nélkül – is fennállnak, súlyosabb panaszokat, tüneteket okozva.

Talán az egyik legkellemetlenebb panasz a reflux, amely egyre több embert érint. Ön mit tapasztal ezzel kapcsolatban a praxisában?

A nyelőcsőbetegségek közül a leggyakoribb a refluxbetegség, amely a népesség 20%-ánál fordul elő, főleg fiatalkorban. Erre hajlamosíthat a stressz, a dohányzás, az alkoholizálás, illetve szénsavas italok, erős fűszerek, zsíros ételek fogyasztása. A hasi típusú súlytöbblet és az ülő életmód mind rizikófaktorai a betegségnek.

A reflux gyakran még az alvásban is zavarhat. Milyen megoldást javasol erre a problémára?

A refluxbetegség javítható helyes táplálkozással és életmódváltással. A refluxogén ételek elkerülésével, mozgással, a testsúly csökkentésével jól gyógyítható. Amennyiben a tünetek ezek ellenére is fennállnak, gyógyszeres kezelés válik szükségessé.

A refluxnál talán még több embert érint a puffadás, amely ételintoleranciával és a mai bolti élelmiszerekkel is összefüggésbe hozható.

A haspuffadás, a gázképződés az emésztőrendszerben valójában egy természetes jelenség, azonban ha fokozott mértékű, illetve tartósan fennáll, betegség állhat a háttérben.

Milyen ételek, italok fogyasztása erősíti fel ezt a kellemetlen jelenséget?

Számos étel, ital válthat ki puffadást, például a szénsavas italok az összetételük miatt okoznak panaszokat, fogyasztásuk után már a gyomorban kiválthatnak égő érzést, hasfeszülést és kifejezett hasi diszkomfortérzést idéznek elő. De a magas rosttartamú ételek, gyümölcsök is gondot okozhatnak, amelyek a bennük lévő gyümölcscukor miatt fokozzák a puffadást.

A szénhidrátokban gazdag élelmiszerek közül a búza, a kukorica, a burgonya fogyasztása is kiválthat gázképződést. De hajlamosít a kapkodó evés is, hiszen sok levegőt nyelhetünk le menet közben, illetve a túlevés, a stressz és az inaktív életmód is közrejátszhat.

Ezek az ételek nagyon hétköznapiak, leggyakrabban ezeket fogyasztjuk és sajnos a túlevés és a kapkodó, gyors étkezés is nagyon jellemző ránk, mégis manapság talán a glutén okozza a legtöbb problémát.

Külön említendő valóban a lisztérzékenység vagy a cöliákia, amely a vékonybél krónikus felszívódási zavarral járó autoimmun betegsége, amit a glutén okoz. A glutén fogyasztása az erre fogékony egyénekben a vékonybél bolyhainak pusztulását eredményezi, ez vezet a fehérjék, a vas, a vitaminok, az ásványi anyagok felszívódási zavarához.

Iratkozzon fel hírlevelünkre még ma!

Töltse ki a feliratkozó formot, hogy naprakész információkkal láthassuk el Önt.

A tejnek komoly nimbusza volt korábban, mára azonban sok a kérdőjel a rendszeres fogyasztásával kapcsolatban. Tapasztalata szerint milyen problémákat okozhat a tehéntej?

Valóban a tejtermékek tejcukortartalma sokak számára okozhat emésztési problémát, aminek hátterében laktózintolerancia állhat. Ez esetben a natúr tej, a tejszín, a tejföl, a jégkrémek, a joghurtok váltják ki a kellemetlen tüneteket, melyekhez hasmenés, esetleg székrekedés is társulhat.

Nagyon sok kellemetlenséggel jár együtt az IBS, aminek a diagnosztizálása sem egyszerű. Hogy tapasztalja, mennyire jellemző ez a betegség manapság?

Elég gyakorinak mondható, hiszen a gasztroenterológiai rendeléseken a betegek közel 35%-a panaszol IBS-re jellemző tüneteket. Az irritábilisbél-szindróma a bélrendszer működési zavara, amelynek hátterében organikus betegség nem mutatható ki. Általában 40 éves kor alatt jelentkezik és kétszer annyi nőt érint, mint férfit. Változatos formában fordulnak elő a tünetek: lehet hasmenés, székrekedés vagy éppen kevert típusú. A betegek jelentős hányada puffadásról is beszámol.

Úgy hallottam, hogy a stressz nagyon közrejátszik a kialakulásában.

Sajnos szorongás, stressz, alvászavarok mind társulhatnak a hasi tünetekhez.  Fontos hangsúlyozni, hogy az IBS diagnózisának felállítása csak abban az esetben lehetséges, ha minden szervi és működésbeli okot kizárt a szakorvos. Az 50 év feletti korosztályt más probléma is érintheti, jellemzően közel egyharmaduknál megjelenik a vastagbél-diverticulosis.

Ez mit jelent pontosan, hogyan kell elképzelni?

A betegség a vastagbél-nyálkahártya (esetekben minden réteg) kiboltosulását jelenti az izomréteg gyenge pontjain. Lehet egyszeres vagy többszörös kiboltosulás is. Ezekben a „tasakokban” felgyűlhet székletrög, apró magvak, amelyek a diverticulumok gyulladását idézik elő.

Egy kék gumikesztyűs fehér köpenyes orvos kezében egy imitált bélrendszert tart, ujjával rámutat.

Milyen tünetek esetén gyanakodjunk erre a problémára?

A gyulladás erős hasi fájdalommal, hőemelkedéssel, lázzal, esetenként véres székletürítéssel járhat együtt. A békés diverticulumok nem okoznak típusos tüneteket, előfordulhat puffadás, szelesség.

Ez gyakorinak számít hazánkban?

Mintegy 25 ezer embert érint a gyulladásos bélbetegség. Leginkább 20 és 40 éves kor között alakul ki, de világszerte, így Magyarországon is folyamatosan növekszik a gyermekek, főleg a pubertások körében is.

Krónikus, ismeretlen etiológiájú (autoimmun) bélbetegségnek két formáját különböztetjük meg: a Crohn-betegséget és a colitis ulcerosát. A gyulladásos bélbetegségek élethosszig tartó kórképek, a gyógyszeres kezeléssel akár hosszú tünetmentesség érhető el.

Szót kell ejtenünk még a rákról is. Mekkora probléma hazánkban az emésztőrendszert érintő daganatos megbetegedések?

Magyarországon a férfiak vonatkozásában ez a leggyakoribb rák. Országosan évente hozzávetőlegesen 5 ezren halnak meg vastagbél, illetve végbél rosszindulatú daganata miatt. Külön aggodalomra ad okot, hogy a fiatal felnőttek körében is terjed a gyakorisága. Fontos a betegség korai felismerése, a daganat szűrése 50 éves kor felett, hiszen a korai stádiumban felfedezett betegség jól kezelhető, gyógyítható.

Milyen korai tünetek jelentkezhetnek?

Érdemes figyelni a kezdeti tünetekre, amelyek változatosak lehetnek, akár hasmenés, székrekedés váltakozása, később véres széklet ürítése, hasi fájdalom, fogyás, vérszegénység.

Hallgatva ezt a sok emésztőrendszeri problémát, van valami általános életviteli hiba, amit elkövetünk a hétköznapjainkban?

Sajnos a munkahelyi rohanás, a stressz, a rendszertelen táplálkozás mind hozzájárulnak az emésztőrendszer betegségeinek kialakulásához. De a jellemzővé vált túlsúly is fokozza a kockázatát a zsírmájnak, a cukorbetegségnek, az epekövességnek, a puffadásnak, a vastagbél diverticulosisnak, illetve a daganatoknak.

Az ülő életmód is hozzájárulhat számos civilizációs betegséghez. Ez mennyire befolyásolja az emésztőrendszerünk működését, állapotát?

A mozgásszegény életmód valóban sok problémát válthat ki, hiszen elgyengül az izomzat a hasfalon, de fokozza a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus és az érelmeszesedés kockázatát is. Gyakoribbá válik a székrekedés és az aranyeresség is, és általánosságban elmondhatjuk, hogy az inaktív életmód miatt az immunrendszer működése sem lesz megfelelő. Azt is érdemes tudni, hogy a kevés folyadékfogyasztás is fokozza az emésztőrendszeri betegségek kialakulását, de az élelmi rostok elégtelen bevitele is szerepet játszik.

Mindenki tudja, hogy mennyire egészségkárosító a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. De az emésztőrendszerünket mennyire érinti ez a két rossz szokás?

A dohányzás számos betegséggel összefüggésbe hozható, akár reflux, nyelőcső-, gyomor-, hasnyálmirigy- vagy vastagbéldaganatok kialakulásával. De a gyomor- és nyombélfekély, illetve a gyomorgyulladás esetében is van összefüggés.

A rendszeres alkoholfogyasztás is nagyon sok egészségügyi problémát generál, hiszen 50%-ban fokozza a szájüreg-, a garat-, illetve a gégerák kialakulását. Még rosszabb a helyzet a nyelőcsőrák esetében, ahol 75%-ban játszik szerepet az alkohol, de a gyomor- és a májrák esetében is jelentősen, 35%-ban tehető felelőssé, miközben a hasnyálmirigy daganatos megbetegedéseinek kockázatát is emeli.

Ez megdöbbentő. Elsősorban az van a köztudatban, hogy a májat rombolja az alkohol.

A krónikus alkoholfogyasztás komolyan érinti a gyomrot is. Fő okozója lehet a gyomorgyulladásnak és a fekélyeknek, de a májgyulladásnak és a hasnyálmirigy gyulladásának is.

A stresszes életmód, a nem megfelelő táplálkozás miatt az elhízás és az alvásproblémák is velejárói a mai ember életének. Hogyan befolyásolja mindez az emésztésünket?

A nem elegendő alvás befolyással van az étvágyunkra, hiszen felborul az éhséget szabályozó hormonális egyensúly. A leptin nevű, étvágyat szabályozó hormon szintje csökken, az éhségérzet erősödik, miközben a ghrelin nevű hormon szintje emelkedik, így fokozódik az étvágy és az éhségérzet. Az elhízás és a következményes cukorbetegség kockázata pedig megnő az elégtelen alvás miatt. Már gyermekeknél, fiatal felnőtteknél is megfigyelhető, hogy nagyobb a szénhidrát- és a zsíréhsége annak a tizenévesnek, aki napi 8 óránál kevesebbet aludt.

Köszönjük a beszélgetést és a hasznos információkat!

 

Szóljon hozzá

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.