Manapság sok táplálkozási szakértő hangsúlyozza azt, hogy mennyire egészségesek a rostok. És ez valóban így is van. A rostok ugyanis segítik az emésztést, és csökkentik a gyomor- és bélrendszeri betegségek és egészségi állapotok kockázatait. Mutatjuk is, hogy milyen előnyeik vannak a rostoknak, és miért is fogyasszuk azokat rendszeresen.
A magas rosttartalmú étrendnek számos egészségügyi előnye létezik, köztük a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a stroke rizikójának csökkentése. A magas rosttartalmú étrend segíthet az emésztési problémák, a székrekedés, a hasmenés és az aranyér természetes kezelésében is.
A rostok egy része nem emészthető, míg a másik csoportba tartozó rostok segítik az emésztést, és szabályozzák a székletürítést is, azaz megakadályozzák a székrekedés kialakulását.
Kétfelé rost létezik: oldható rostok és oldhatatlan rostok. Az oldható rostok oldódnak vízben, míg az oldhatatlan rostok nem. Oldható rostokat tartalmaznak többek között a gyümölcsök, a zab, a bab, a borsó és az árpa. Oldhatatlan rostokban a búza, a rozs és az egyéb gabonafélék bővelkednek.
A rost kizárólag növényi alapú táplálékokban található meg. A rostok gazdag forrásai a bab, a borsó, a lencse, a füge, a málna, az avokádó, a lenmag, a szamóca, a tök, a gomba, a mandula és a napraforgómag.
A magas rosttartalmú táplálékok tehát nagyon sok egészségügyi előnnyel rendelkeznek. Csökkentik a székrekedés kialakulásának kockázatait, illetve lehetővé teszik, hogy rendszeresen tudjunk a mosdóba menni. A rendszeres rostfogyasztás csökkenti a szívkoszorúér-betegség kockázatait is. Ezenkívül segít a vércukorszint stabilizálásában és a koleszterinszint csökkentésében.
Amennyiben rendszeresen fogyasztunk rostban gazdag táplálékokat, úgy hosszabb ideig érezhetjük a telítettségérzetet, így két étkezés között kevesebbet fogunk enni, vagy egyáltalán nem eszünk, ez pedig pozitívan hat a súlykontrollra. A rendszeres rostfogyasztás csökkenti az ételek utáni sóvárgást is. Ha nem hagyjuk ki az étrendünkből a rostokat, akkor csökkenhet a vastagbéldaganat és a cukorbetegség kockázata is.
A rostokat is csak mértékkel lehet fogyasztani, ugyanis komoly mellékhatásaik is lehetnek, ilyen például a puffadás és a fokozott bélgázképződés. Ha most kezdünk bele a rostfogyasztásba, akkor csak mértékkel tegyük azt. Kezdjük kisebb adaggal, majd naponta növeljük mindig kicsit az adagot. Ha rostot eszünk, akkor folyadékot, vizet is fogyasszunk mellé, mivel ha nem tesszük, megint csak fokozódhat a székrekedés kockázata.
Nem sorolták fel a káposztaféléket, pedig úgy gondolom, hogy például a nyers fejeskáposzta rostforrás is. Érdekes kérdés, hogy mennyie számít rostforrásnak a néha kapható porított szőlőmag-szőlőszemhéj keverék.