Eddig azt gondoltuk, hogy mindenképpen ki kell magunkból adni az érzéseinket, legyen szó negatív vagy pozitív érzésekről, hiszen ezzel nagy megkönnyebbülést érezhetünk. Egy legújabb kutatás és annak eredményei azonban arra világítanak rá, hogy a negatív gondolatok és érzelmek elnyomása nemhogy negatívan hat a mentális állapotunkra, hanem épp ellenkezőleg.
Freud teóriája az, hogy a negatív gondolatok elnyomása káros az egészségre, hiszen ezek a negatív gondolatok a tudatalattinkba kerülnek, majd káros hatást gyakorolnak nemcsak az egészségünkre, de még a viselkedésünkre is. A szakértők a legújabb vizsgálatok alapján úgy vélik, hogy azok a negatív érzések és események, amelyek nem kerülnek felszínre, kevésbé nyomasztják az embereket, kevesebb szorongást váltanak ki, ezáltal nem tudják rombolni a mentális egészséget.
Amennyiben a negatív gondolatok, életbeli események nem foglalkoztatnak bennünket, nem beszéljük ki azokat, nem rágódunk azokon, nem keltenek bennünk félelmet, emiatt pedig mentális problémákat sem tudnak okozni. A kutatásba olyan embereket is bevontak, akik stresszesek és szorongók voltak. A vizsgálat ideje alatt azonban nem volt szabad a negatív érzéseiket a felszínre hozni, így a vizsgálat befejeztével ők még sokkal jobb mentális állapotba kerültek. Az eredmények pedig azok esetében voltak a legkifejezettebbek, akik ezt az elfojtó technikát alkalmazták a mindennapi életükben.
Más kutatások szerint a negatív gondolkodásnak is lehetnek előnyei. A kutatók szerint még akkor is lehetünk boldogok, és talán nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, ha alapvetően negatívan gondolkodunk. Vegyünk két embert: az egyik ember alaposan megnézi, mielőtt elmegy otthonról, hogy valóban bezárt-e minden ajtót és ablakot. Inkább több alkalommal is átvizsgálja a nyílászárókat, hogy véletlenül se hagyjon egyet sem nyitva. Ennek eredményeképpen nem valószínű, hogy betörőket találna a házában, mire hazatér. Egy másik esetben például az illető csak gyorsan el akar menni a botba, ezért semmit sem zár be, hiszen a pozitív gondolkodása azt mondatja vele, hogy úgysem történhet semmi baj. Ennek ellenére ez nagyobb eséllyel történhet meg az ő házában, mint egy olyan emberrel, aki alapvetően negatívan gondolkodik.
A negatív gondolkodás azt is jelenti, hogy valaki nem ugrik gyorsan bele egy-egy dologba, hanem alaposan megfontolja azt, így általában sokkal megfontoltabb döntéseket hoz az életében, mint az, akit az érzelmei vezérelnek és irányítanak. Ez a fajta óvatosság sok olyan dologtól óvhatja meg az adott személyt, amely további negatív hatásokat jelentene a számára. Így az aggodalmaskodó ember jobb döntéseket is hozhat, mint az, aki soha nem fontolja meg, nem gondolja át a döntéseit.
A negatív gondolkodással időt és pénzt is spórolhatunk, legalábbis a hozzáértők szerint. Ezzel a gondolkodással biztos, hogy nem költjük haszontalan dolgokra a pénzünket, és még az időnket sem vesztegetjük felesleges dolgokkal.
Persze a negatív gondolkodás sem mindig kifizetődő, hiszen egyszer élünk, és az életet megélni és élvezni kell. A pozitív gondolkodásnak még mindig több előnye létezik, mint a negativitásnak. Még ha sokkal óvatosabbak is vagyunk, vagy nem gondolunk a gondjainkra, azaz elnyomjuk azokat magunkban, azok attól még léteznek. A problémákat pedig nem a szőnyeg alá kell söpörni, hanem az erőnkhöz mérten megoldani azokat. Véleményem szerint ez sokkal jobb egészséget eredményezhet, és persze az önbecsülésünket is megnöveli, ellentétben azzal, hogy úgy teszünk, mintha problémák egyáltalán nem léteznének.
Nemcsak jókora logikai bukfenc, de még ártalmas is ez a logika, hogy seperj a szőnyeg alá (a tudatalattid szeméttárolójába) minden negatív gondolatot, életbeli eseményt,”nem rágódunk azokon, nem keltenek bennünk félelmet, emiatt pedig mentális problémákat sem tudnak okozni”.
Az ember nem így működik. Freudnak igaza van.