Az emberi szervezetben sok baktérium fordul elő. Ezek a baktériumok nemcsak az elfogyasztott táplálékok emésztésében lehetnek a segítségünkre, hanem nagyon jót tesznek a fizikai és a mentális egészségnek is.
Az emberi emésztőrendszerben sokféle mikroorganizmus él, köztük vírusok, baktériumok és gombák. Ezek is segítenek az elfogyasztott étel lebontásában, amelyet olyan tápanyagokká alakítanak, amelyeket aztán a szervezet felhasználhat.
A bél mikrobiomjában lévő jó baktériumok nemcsak az emésztési folyamatot segítik, hanem segítenek kordában tartani az úgynevezett rossz bélbaktériumokat is. Ha túl sok rossz baktérium található a bél mikrobiomjában, akkor különféle betegségekkel kell számolni, ilyen például a Crohn-betegség, a fekélyes vastagbélgyulladás és az irritábilisbél-szindróma.
Egyes bélbaktériumok, a koleszterin és egyes szívbetegségek között is kapcsolat áll fenn. Például az olyan ételek fogyasztásakor, mint amilyen a vörös hús is, egy trimetil-amin-N-oxid (TMAO) nevű vegyi anyag keletkezik. Ennek a vegyületnek a jelenléte is tehet arról, ha a rossz koleszterin felhalmozódik a szervezetben. A túl sok TMAO a krónikus vesebetegség kialakulásában is szerepet játszik, illetve oka lehet a szívbetegség kialakulásának is.
Tanulmányok szerint a jó és a rossz baktériumok egyensúlya befolyásolhatja az érzelmeinket, illetve meghatározza, hogy az agy hogyan dolgozza fel az érzékszervekből származó információkat, például a hangokat, az ízeket, a textúrákat. Ha ez az egyensúlyi állapot megváltozik, az szerepet játszik az autizmus, a szorongás, a depresszió és a krónikus fájdalom kialakulásában.
A bél mikrobiomjának nem megfelelő egyensúlya hatással van az agyalapi mirigyre, amely az étvágyat és a jóllakottságot szabályozza, és ez az agyalapi mirigy hatással van a bélben lévő baktériumok egyensúlyára is.
A bél mikrobiomja már a születésünkkor jelen van. Az, hogy milyenné alakul, nagyban függ attól, hogy milyen ételeket fogyasztunk az életünk során.
A probiotikumok rendszeres fogyasztása nagyon sok egészségügyi előnyt hordoz magában: erősebbé teszi az immunrendszert, javítja a gyomor- és bélrendszer egészségét, különösen igaz ez, ha IBS-ben szenvedünk. Egyes probiotikumok segíthetnek az allergiás tünetek enyhítésében és a laktózintoleranciában is. A probiotikumok megtalálhatók a tejben, a tejtermékekben, az erjesztett táplálékokban, a savanyú káposztában.
A prebiotikumok a probiotikumok táplálékforrásai. Segítenek a szervezetnek a kalcium felszívásában, illetve fokozhatják a hasznos baktériumok elszaporodását a bélben. Prebiotikumokat tartalmazó gyümölcsök és zöldségek: banán, hagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, spárga.
A probiotikumok tehát elősegítik a jó baktériumok növekedését, a prebiotikumok pedig táplálják a probiotikumokat. Ha a kettőt kombináljuk, ezt nevezik szimbiotikumoknak.
