Bőrgyógyászati kontrollvizsgálat a rendelőben, egy háton lévő anyajegyet néznek.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy milyen nagy jelentősége van a rendszeres szűrővizsgálatoknak, hiszen egyes betegségek – mint például a daganatos megbetegedések – időben történő diagnosztizálása és kezelése életeket is menthet. Ahogy idősödünk, úgy egyre több vizsgálatra szükséges bejelentkeznünk, illetve azoknak a személyeknek, akiknek a családjában fordult már elő valamilyen komolyabb betegség, kicsit elővigyázatosabbnak kell lenniük, hiszen nagyobb eséllyel fenyegeti őket is a kóros állapot, mint azokat, akiknek felmenői nem szenvedtek például daganatos megbetegedésben. Aki valamilyen káros szenvedélynek hódol, jobban ki van téve egyes betegségeknek, így nekik szintén szükséges a rendszeres orvosi kivizsgálás, hogy elkerüljék a súlyos betegségeket, vagy időben diagnosztizálásra kerüljön a betegségük.

Az emlő vizsgálata, legalábbis az önvizsgálat, már 20 éves kortól ajánlott, főleg ha a családban volt már anyai ágon valakinek daganatos betegsége. Az orvos aztán eldönti, hogy elég csak az ultrahangos vizsgálat, vagy szükség van esetleg mammográfiára is. Ha a családban senkinek sem volt ilyen betegsége, akkor évente célszerű mammográfiás szűrővizsgálaton megjelenni, habár egyes szakorvosi ajánlások szerint 30 és 45 éves kor között elég csak 2-3 évente, míg 50 éves kor fölött célszerű lenne évente megjelenni mammográfián. A nőgyógyászati méhnyakszűrésre évente egy alkalommal minden nőnek szakítani kellene időt, de aki a rizikócsoportba tartozik, annak akár gyakrabban is szükséges ezen a vizsgálaton megjelenni. A férfiaknak a prosztataszűrés és a herék vizsgálata ugyanolyan fontos lenne, mint a nőknek a nőgyógyászati ambulancián való megjelenés. 40 éves korig nem szükséges prosztataszűrésre járni, csak akkor, ha a családban előfordult valakinél prosztataprobléma. Az urológus felméri a vesék, a férfi nemi szervek és a prosztata állapotát a vizsgálat során. 45 éves korig elegendő kétévente, míg e fölött évente szükséges lenne a szűrésen részt venni. A herék vizsgálatát pedig a nemi élet megkezdésétől minden férfiembernek egyénileg kellene elkezdenie.

A különféle belgyógyászati betegségek szűrésére hivatott vizsgálatokon való megjelenés az életkor függvényében nagyon változó. Ebbe sok minden beletartozhat. A belgyógyász végezhet hasi és kismedencei ultrahangos vizsgálatot, ahol megtekinti a máj, az epehólyag, a vesék, a hasnyálmirigy és a lép állapotát, de ilyenkor a kismedencei szervek is megfigyelésre kerülnek. Ezekre a vizsgálatokra jó, ha legalább 1-2 évente sor kerül, főleg 40 éves kor fölött. A belgyógyász EKG-vizsgálatot is végezhet, amely a szív működését hivatott feltérképezni. Ezt a vizsgálatot elegendő évente egyszer elvégeztetni, de panasz esetén évente több alkalommal is sor kerülhet rá. A vastagbél és a végbél megbetegedéseinek kimutatására szolgál az endoszkópos vizsgálat és a székletteszt. Amennyiben a páciensnek nincs panasza, akkor 45 éves kortól elegendő kétévente kivizsgáltatnia magát, de szakorvosok szerint 65 éves kor fölött évente meg kellene ezeken a vizsgálatokon jelenni.

A laboratóriumi vizsgálatba a vizelet és a vérkép teljes körű vizsgálata tartozik. Ezt is évente célszerű lenne elvégeztetni, hiszen a háziorvos ezen adatok alapján is következtetni tud egyes betegségekre, így haladéktalanul el tudja a beteget további vizsgálatokra küldeni, hogy a betegség minél hamarabb kiderüljön és a kezelés minél gyorsabban elkezdődjön.

Csontsűrűség-vizsgálat 60 éves korig nem igazán szükséges, csak ha valaki a rizikócsoportba tartozik, illetve 60 éves kor fölött érdemes kétévente megnézetni a csontok állapotát, kiváltképpen érvényes ez a változókorú nőkre, hiszen klimax alatt és után a csont sűrűsége gyakran jelentősen csökkenni kezd.

Az ernyőképszűrést, vagy más szóval tüdőszűrést sem érdemes kihagyni, hiszen ezzel a TBC-t és egyéb tüdőbetegségeket lehetséges kiszűrni, de a vizsgálatot végző képet kap a szív és a nagyerek állapotáról, és akár nagyobb daganatokat is ki lehet a segítségével mutatni. 25 éves korig elég csak kétévente mellkasröntgenre járni, 25 éves kor fölött pedig a legjobb, ha minden évben megjelenünk ezen a vizsgálaton. Dohányosoknak szinte kötelező ez a fajta vizsgálat, csakúgy, mint a rendszeres fül-orr-gégészeti vizsgálat is, hiszen a dohányzás köztudottan megemeli a tüdő-, a szájüregi, a gége- és a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát. A szakorvos a vizsgálat során képet kap a fül, az orr, a szájüreg, a gége és a garat állapotáról, de ilyenkor hallásvizsgálatra is sor kerülhet. Elegendő ezt a vizsgálatot évente megejteni, dohányosoknak azonban félévente időt kellene szakítaniuk rá. A fogorvosi vizsgálat is nagyon hasznos, egyrészt a fogak egészsége és esztétikus kinézete miatt, másrészt az éves, féléves ellenőrzéskor a fogorvos a szájüreget is alaposan átnézi, éppen ezért minden dohányzónak fontos lenne legalább hathavonta a fogorvosi székbe beülni.

A látásunk megőrzése is nagyon fontos, ezért hasznos legalább évente egy szemészorvost is felkeresni. Ő többek között megvizsgálja a szemfeneket és a látásélességet, és ha szükséges, szemüveg viselésére kötelez bennünket.

Egyre több azoknak a száma, akik a bőr daganatos elváltozásaitól szenvednek. Főként azok vannak leginkább veszélyben, akiknek nagyon világos, fehér a bőrük, akiknek a testét sok anyajegy borítja, vagy sokat tartózkodnak a napon. Természetesen fő az elővigyázatosság, ezért a bőrgyógyászati vizsgálat mindenkinek kötelező. Az otthoni vizsgálat is fontos, mert ha rendszeresen átvizsgáljuk a testünket, akkor minden egyes apró elváltozást könnyedén észreveszünk magunkon, és ilyenkor soron kívül is felkereshetjük orvosunkat. Ha bőrgyógyászati szempontból a rizikócsoportba tartozunk, hathavonta látogassunk el a rendelőbe, egyébként elegendő csak évente bőrgyógyászhoz mennünk.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*