fbpx

Farkasbogyó, más néven maszlagos nadragulya

Farkasbogyó (Scopolia carniolica) levelein átsütő napsugár.

A farkasbogyó (Scopolia carniolica) a burgonyafélék családjába tartozik. Scopli fűnek is nevezik, talán azért, mert egy Szlovéniában élő, Antonio Scopoli nevű természettudós, kémikus, tanár és geológus fedezte fel a gyógynövényt és annak pozitív tulajdonságait. A gyógynövény Európa több országában, így hazánkban is megtalálható, legfőképpen a lomberdők aljnövényzetében. A farkasbogyónak nagy, hosszúkás levelei vannak, amelyek a nyél irányába fokozatosan keskenyednek. Harang alakú virágai magányosan üldögélnek a növény szárain és a talajt „kémlelik”. A virágok pártái sárgászöldek.

A farkasbogyó 20-70 centiméter magasra nő meg, évelő, kopasz növény. Tojásdad levelei és erősen fűrészes fogú levelei vannak. A szára nem ágazik el. Felső leveleinek hónaljából 4-5 ibolyaszínű virág csüng. A párta zárt, csöves, a karimája előreálló és rajta a cimpák csak nagyon nehezen kivehetők. A termése egy csészébe zárt, fedővel nyíló tok. A farkasbogyó április elejétől május közepéig virágzik.

Szlovéniában elsősorban nem gyógyító célokra, hanem szexuális vágyfokozóként használták, talán ezért is kapta meg a boszorkánynövény elnevezést. A gyógynövény ezen kívül hallucinogén alkaloidokat is tartalmaz, ezért csak óvatosan szabad adagolni és fogyasztani.

A népi gyógyászat előszeretettel alkalmazta görcsoldásra, reumára és köszvényre, de fogfájást is csillapítottak a segítségével.

Népiesen maszlagos nadragulyának is nevezik, de egyéb elnevezései is ismeretesek, úgy mint farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szépasszony füve, álomhozófű, veszett fű és ördögfű.

A növény levele és a gyökere mérgező hatású alkaloidkeveréket (hioszciamint, szkopolamint és atropint) tartalmaz. A levélben találhatók még flavonoidok, cseranyagok és kumarinok is. Az alkaloidokat nagyobb mennyiségben a bogyók tartalmazzák, melyek ezért súlyosan mérgezők. A levél virágzás idején, főleg napos időkben, míg a gyökér 2-3 éves korában, legfőképpen ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

Az atropin elsődleges hatása közé tartozik többek között a gyomorsav termelésének a csökkentése és a szívfrekvencia növelése.

A szemészetben pupillatágító. A tiszta atropin mellett a nadragulyatinktúrát és szárított kivonatát gyomorsav-túltengés esetén használják az orvosi gyakorlatban.

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük