Bélben tanyázó baktériumok sematikus rajza.

Kutatások során fény derült arra, hogy a bélrendszerben tanyázó baktériumok nemcsak az egészségre és az immunrendszer egészségi állapotára nézve kulcsfontosságúak, hanem szerepet játszhatnak a hangulati zavarokban, illetve az érzelmi egészségben és az emberi viselkedést is meghatározhatják.

Egy kutatás során bebizonyosodott, hogy az emberi bélrendszerben élő, egyik nemrégiben felfedezett baktérium csak GABA-molekulák – gamma-amino-vajsav – jelenlétében képes szaporodni. A GABA az egyik fő gátló hatású ingerületátvivő anyag, vagyis neurotranszmitter a központi idegrendszerben. Amennyiben a GABA-szint alacsony, depresszió és hangulati zavar alakulhat ki, ami azt bizonyítja, hogy a bélbaktériumok igenis hatással vannak agyunk működésére.

Néhány évvel ezelőtt egereken végeztek kísérleteket. Ekkor az bizonyosodott be, hogy egy baktériumfaj, vagyis a Lactobacillus rhamnosus pozitív hatást gyakorolt a kis állatkák idegrendszerére, ugyanis befolyásolta a GABA-receptorok tevékenységét. Azok az egerek, amelyek legalább másfél hónapon keresztül kaptak Lactobacillus rhamnosus baktériumot, jóval kevésbé voltak idegesek és stresszesek, mint azok az egerek, amelyek nem kaptak ebből a baktériumfajból. Egyébként a Lactobacillus általában a probiotikumok legfőbb alkotóeleme. A probiotikumok lehetővé teszik, hogy a felborult bélflóraegyensúly ismét helyreálljon.

A megfelelő táplálkozás nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra és a jól működő immunrendszer fennmaradásához. Nemcsak az érzelmi instabilitás és depresszió kialakulását okozhatja a károsodott bélflóra, hanem más betegségek kialakulásához is vezethet. E betegségek közé tartoznak a gyulladásos bélbetegségek, az irritábilisbél-szindróma, de egyes rosszindulatú daganatok is.

A magasabb zsír- és az alacsonyabb rostbevitel összefüggésben áll bizonyos bakteriális csoportokkal. A Bacteroides enterotípus összefüggést mutat az állati fehérjék és telített zsírok bevitelével, míg a Prevotella enterotípus elsősorban a növényi alapú, sok szénhidrátot és kevés húst, tejet tartalmazó étrendhez kötődik. Egy kísérlet során a tudósok azt a megállapítást tették, hogy azoknak az embereknek, akiknek a bélrendszerében a Bacteroides enterotípus van túlsúlyban, az idegrendszerük sokkal jobban fel tudta dolgozni az információkat, vagyis sokkal jobb memóriának örvendhettek, míg azoknál, akiknél a Prevotella enterotípus van jelentős többségben, ők sokkal hajlamosabbak a szorongásra, a stresszre és az ingerlékenységre.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*