A szívbetegség kockázati tényezői igencsak sokrétűek. Sokan azt gondolják, hogy csak a magas vérnyomás lehet az oka a szívbetegségeknek, pedig ez közel sincs így. Sok olyan tényező létezik, amely oka lehet a betegség kialakulásának. Azonban ha egyszerre több tényező is fennáll valakinél, akkor a kockázatok megsokszorozódnak. Mutatjuk is, hogy mire vigyázzunk, ha nem szeretnénk ebben a betegségben szenvedni!
A dohányzás az egyik kockázati tényezője a szívbetegségnek. Még azok is, akik naponta csupán 5-6 szál cigarettát szívnak el, lehetnek szívbetegek. A dohányzás ugyanis hozzájárul az érelmeszesedés nevű állapothoz. Ilyenkor plakk, zsír és egyéb anyag halmozódik fel az artériák falain. A cigarettában ráadásul olyan vegyi anyagok is találhatók, amelyek artériás gyulladást is okoznak, ami tovább korlátozza a véráramlást.
A túlsúly és az elhízás szintén fokozza a szívbetegség kockázatait, még abban az esetben is, ha nincsenek más kockázati tényezők, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás. Az elhízás növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatait, hiszen ennek hatására gyulladás alakul ki a szervezetben, amely következtében a szív- és érrendszer is károsodik.
Az ülő életmód is kockázati tényező lehet a szívbetegség kialakulásában. A rendszeres fizikai aktivitás akár 35%-kal is csökkentheti egyes szív- és keringési betegségek kockázatait. Az edzés segíti a vérnyomás szabályozását, a szív edzését és a vércukorszint kezelését.
Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség is fokozza a szívbetegség kockázatait. A cukorbetegség magas glükózszinthez vezet a vérben, és a hosszú időn keresztül fennálló magas vércukorszint károsítja a szívet szabályozó idegeket, valamint az ereket. A cukorbetegség növeli a magas koleszterinszint és vérnyomás kockázatát is, ezek pedig szintén fokozzák a szívbetegségek esélyeit.
A szívbetegség egyik leggyakoribb típusa a koszorúér-betegség. A szívkoszorúerek vérrel látják el a szívizmot, és egy ateróma néven ismert zsírlerakódás keletkezik itt. Így a szívizom kevesebb vérhez jut hozzá, mint amennyire szüksége lenne a megfelelő működéshez. Ezeknek az aterómáknak a kialakulását elsősorban az LDL-koleszterin vezérli. Ha az LDL-koleszterin felhalmozódik az artériákban, akkor ezzel nagyobb nyomást gyakorol a szívre, mégpedig a véráramlás korlátozásával.
A szívbetegség másik kockázati tényezője az életkor. A férfiaknál jellemzően 50 éves kor után, míg a nőknél 60 éves kort követően alakulhat ki valamilyen szívbetegség.
A stressz magas vérnyomást eredményez. Ilyenkor az agy parancsot ad, hogy a szervezetben több fehérvérsejt termelődjön, ami azonban az artériák gyulladásához vezet, korlátozva ezzel a véráramlást.
A szívünk egészségét azzal is megőrizhetjük, ha egészséges táplálékok szerepelnek az étrendünkben: zöldségek, gyümölcsök, sovány fehérje, teljes kiőrlésű gabonák, magvak, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, diófélék, hüvelyesek.
A túlsúlyos vagy elhízott embereknek nagyobb esélyük van a szívbetegségre. Az extra súly ugyanis stresszt jelent az erekre és a szívre.
A testmozgás csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, szabályozza a testsúlyt, javítja az energia- és a stressz-szintet. Már napi 30 perces mozgással is sokat tehetünk az egészségünk érdekében.
Amennyiben cukorbeteg, akkor rendszeresen ellenőrizze a vércukorszintjét! A cukorbetegség kezelése ugyanis segíthet megelőzni a szívbetegségeket.
