Az emberi testben sokféle hormon termelődik. Igazából ezekről a hormonokról nem is nagyon veszünk tudomást addig, amíg minden rendben és olajozottan működik. Azonban ezeknek a hormonoknak le is csökkenhet a szintjük, amit bizony megérzünk, mivel ilyenkor alakulnak ki különféle tünetek, betegségek, de még szomorúak és depressziósak is lehetünk, hiszen egyes hormonok azt a célt szolgálják, hogy jobb kedvre derítsenek bennünket. Talán ezért is kapták azt a nevet, hogy boldogsághormonok. Mutatjuk is, hogy melyek ezek a hormonok és azt is, hogy milyen szerepük és funkciójuk van az emberi testben.
A hormonok a szervezet kémiai hírvivői, amelyek számos alapvető folyamatban vesznek részt, például szerepük van a jó pulzusszám és a jó emésztés fenntartásában, de egyesek közreműködnek a jó hangulat megőrzésében is. Az agy ugyanis képes olyan hormonok felszabadítására, amelyek hatására boldogok vagy éppen szomorúak lehetünk.
A hormonok egyik csoportját tehát boldogsághormonoknak nevezzük, hiszen hatásukra képesek vagyunk örömet érezni. Ezek a hormonok a következők: dopamin, szerotonin, oxitocin és endorfin. A hormonok az emberi testben jelen lévő különböző mirigyek által termelt vegyi anyagok, amelyek fő funkciója a két mirigy vagy egy mirigy és egy szerv közötti kommunikáció. Egyes hormonok részt vesznek a hangulat, a kötődés és a fájdalomcsillapítás szabályozásában is. Ezeket a hormonokat neurotranszmittereknek is nevezik.
Tehát négy nagyon fontos boldogságnövelő hormon létezik: szerotonin, dopamin, endorfin és oxitocin. A szerotonin egyfajta hangulatstabilizátor, amely a jóllétért és a boldogságért felel. A dopaminnak öröm és motivációs szerepe van az agy jutalomközpontjában. Az oxitocin felel a bizalomért, a kötődésért és a szeretetért, míg az endorfinok szerepe a fájdalomcsillapítás, az energiafokozás és a relaxáció.
Ezek a boldogsághormonok nagyon sok mindent tükröznek, például a környezetet, az étrendet, a testmozgást, a kapcsolatokat és bizonyos esetekben még a bélmikrobiomot is. Nekünk is van némi beleszólásunk, hogy mikor termelődjenek ezek a hormonok, például a rendszeres testmozgás vagy egy jóízű nevetés segít ezeknek a boldogsághormonoknak a felszabadításában.
A szerotonin nem más, mint a jó közérzet hormonja a bélrendszerben. A szerotonin elengedhetetlen a jó hangulathoz, a jó emésztéshez, az alváshoz, az agyműködéshez és a cirkadián ritmushoz. A szervezet szerotoninjának mintegy 90%-a a bélrendszerben termelődik, és az idegrendszeren vagy a véráramon keresztül tud kommunikálni, ahol hormonként működik a test szöveteiben. A szerotonintermelést a triptofán is befolyásolja. A triptofán egy esszenciális aminosav, amelyet egyes ételeken keresztül kell magunkhoz venni, ugyanis a szervezet nem termeli.
A másik hormon a dopamin, amelyet motivációs hormonnak is neveznek. A dopamin számos tevékenységben vesz részt: motoros kontroll, kognitív funkciók, döntéshozatal, memória, figyelem. Ez a vegyi anyag része az agy jutalmazási rendszerének, amely kellemes érzésekkel tölt el bennünket. A dopaminnak kb. 50%-a a bélben termelődik. Ez is azt mutatja, hogy ha rendben van a bélmikrobiom, akkor ez hozzájárul a mentális jólléthez és a hosszú élettartamhoz.
Az oxitocin egy olyan hormon, amely elősegíti a kötődést. Neurotranszmitterként az a célja, hogy szabályozza a stresszválaszt, és megnyugtassa az idegrendszert. A bélmikrobiom stimulálhatja az oxitocintermelést, ezzel is elősegítve a sebgyógyulást, az izmok egészségét és természetesen a hosszabb élettartamot is.
Az endorfinhormonok fájdalomcsillapítóként működnek. Blokkolják a fájdalomjelek továbbítását a központi idegrendszerben. Ennek a hormonnak a termelődése főleg akkor indul be, amikor eszünk, sportolunk, de a szexuális együttlét is megnöveli a szintjét.
