Akkor beszélünk krónikus fájdalomról, ha az legalább fél évnél tovább tart. Sok minden okozhatja, többek között valamilyen komoly betegség, mint például daganatos megbetegedés vagy ízületi gyulladás, de a háttérben idegsérülés, a kiváltó okok mögött pedig még érzelmi megterhelés vagy idegfeszültség is állhat. Éppen ezért a kezelés nem minden esetben csak a gyógyszeres kezelést foglalja magába, lehetséges, hogy az illetőnek akár pszichoterápiára is szüksége lehet.
Krónikus betegségnél sem szabad lemondani a rendszeres testmozgásról, hiszen a mozgás egyrészt egy időre el is feledteti a fájdalmakat, másrészt sok esetben gyógyírt is jelenthet a fájdalom leküzdésére. Amikor valaki krónikus fájdalomtól szenved már hosszabb ideje és szinte minden szabad percét pihenéssel tölti, vagyis soha semmit nem mozog, a fájdalma tovább fokozódhat, mivel az izmai elkezdenek sorvadni, gyengülni és feszülni. Mindemellett a sportolás endorfin hormont szabadít fel az emberi szervezetben, amely egyrészt boldoggá tesz bennünket, másrészt természetes fájdalomcsillapítóként is működik. Természetesen a rendszeres pihenésről is gondoskodni kell, hiszen aki túlterhelt mind testileg, mind szellemileg, mind érzelmileg, gyakran érezhet állandó fájdalmat, amelyet megfelelő mennyiségű pihenéssel orvosolni lehet.
Aki krónikus fájdalomtól szenved, előbb-utóbb a stressz is bekúszik az életébe, hiszen ki örülne annak, ha mindig egy küzdelmes és gyötrelmes nap elé kellene néznie. Mindemellett a stressz tovább ronthatja a beteg állapotát, hiszen a stressz miatt izmai megfeszülnek, de keringési panaszokkal is számolnia kell vagy álmatlansággal, étvágytalansággal, amelyek mind-mind további állapotrosszabbodást okozhatnak. A relaxáció azonban segítséget nyújt a feszültség felszámolásában, megszüntetésében. A relaxáció segít mentálisan és fizikailag ellazulni, serkenti az endorfin termelődését, segít, hogy a méreganyagok eltávozzanak a szervezetből és ezzel párhuzamosan az egyén öngyógyító mechanizmusai is működésbe lépnek.
A relaxációnak több típusa létezik, illetve több, a testet és lelket megnyugtató részből áll. A progresszív relaxáció lényege például az, hogy a betegek minden izomcsoportot megfeszítenek, majd elernyesztenek. A relaxáció gyakran alapoz a vizualizációra, amikor is a betegnek egy olyan múltbéli pillanatot kell elképzelnie, amikor még boldog volt vagy például nem fájt semmije. Ez az „időutazás” is segítséget ad a gyógyuláshoz. A krónikus fájdalmat lehet még csökkenteni, de akár meg is lehet szüntetni például masszázzsal, akupunktúrával, akupresszúrával, pszichoterápiával vagy éppen aromaterápiával.
