fbpx

Adalékanyagok. Kell ez nekünk? – interjú Dr. Németh Aliz gasztroenterológussal

Egy férfi mérlegen állva egyik kezében egy tálban saláta, a másik kezében hamburger.

A mai kor emberének táplálkozására jellemző, hogy a boltokban kapható élelmiszerek sok cukrot, tartósítószert, adalékanyagot és színezéket tartalmaznak. Dr. Németh Aliz gasztroenterológust, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük arról, hogy ezek a feldolgozott élelmiszerek mennyit rontanak az emésztésünkön. Van-e szerepe ezeknek, és ha igen, mennyiben, hogy ennyire általánossá váltak az emésztőrendszeri problémák?

 

Vannak olyan számítások, melyek szerint akár egy kilónyi adalékanyagot is megeszünk egy év alatt az elfogyasztott élelmiszerekkel együtt. Némelyek kiürülnek, mások azonban soha sem távoznak el a szervezetünkből. De vajon honnan tudhatjuk, hogy ezek között vannak-e az egészségünkre káros anyagok vagy sem?

Nehéz meghatározni, hogy melyek is az egészségre ártalmas ételek, de abban minden táplálkozástudománnyal foglalkozó szakember egyetért, hogy a sok cukor, szénhidrát, só, transzzsírok fogyasztása árt a szervezetnek.

Nagyon sok adalékanyagot olvashatunk a termékek címkéin, de az átlag embernek nem igazán van fogalma arról, hogy mik is ezek valójában, és arról sem, hogy tényleg ártalmatlanok-e.

Dr Németh Alíz, gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.Az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezési folyamaton mennek keresztül, ami biztosítja a vásárlókat, hogy egészségre nem ártalmasok. Persze ez mind függ a mennyiségtől, kis adagban veszélytelenek.

Vannak azonban olyan fogyasztók, akiknél allergiás vagy allergiaszerű reakciókat okoz a fogyasztásuk, másoknál puffadást, szelesedést váltanak ki. Az élelmiszerek sűrítőanyagai cukoralkoholok, amelyek többeknél hasmenést okoznak, ilyenek például a szorbit, a mannit, az aga-agar, a maltit vagy a xilit.

Ellentmondó véleményeket lehet hallani arról, hogy kiürülnek-e ezek a vegyi anyagok a szervezetünkből. A szakma részéről sincs egyértelmű válasz erre a fontos kérdésre. Ön hogy látja ezt?

A húgysavtartalmú élelmiszerek egyes embereknél nem bomlanak le. Felhalmozódva a szervezetben kristályok formájában kiválnak a végtagokban, esetleg a lágy szövetekben köszvényes rohamot okozva.

Az édesítőszerek közül az aszpartámot például a phenilketonuriában szenvedő betegeknek kerülniük kell, mert az anyagcserezavar miatt olyan káros hatású aminosavak keletkeznek, amelyek rontják az állapotukat.

Az alumíniumtartalmú adalékanyagok különösen veszélyesek lehetnek a vesebetegekre, nem utolsósorban csont- és idegrendszeri károsodást okozhatnak.

Mennyiben járulhatnak hozzá az adalékanyagok a különféle allergiák kialakulásához?

Adalékanyag-allergiát ezek engedélyeztetési folyamatában nem vizsgálnak, hiszen ezt előre megbecsülni nem lehet. Erre alkalmasak a bőrtesztek, illetve az emberekkel kapcsolatos megfigyelések, adatgyűjtések. Ilyen adalékanyag lehet a kurkumin, a kármin, a szorbinsav vagy a citromsav. Egyébként a valódi allergiák szerencsére nem gyakoriak.

Az allergént tartalmazó élelmiszereknél fel kell tüntetni a következő anyagokat: glutén, rák, tojás, hal, szója, tej, laktóz, csonthéjasok, zeller, mustár, szezámmag, kén-dioxid (például boroknál), szulfitok.

Kevesen tudják, hogy a karotin és a tokoferol is adalékanyagnak minősül, és egészségre teljesen ártalmatlanok, sőt hozzáadott vitaminok. De a zsírban oldódó vitaminok bevitelével is óvatosnak kell lenni, hiszen fennállhat a túladagolás veszélye, a nagy mennyiségű E-vitamin például pajzsmirigyműködési és véralvadási zavarokat is okozhat.

Sokan hívják fel a figyelmet a bolti élelmiszerek, italok rejtett cukortartalmára, melyeket ha rendszeresen fogyasztunk, összességében már egészségre káros is lehet. Mi ezzel kapcsolatban a tapasztalata?

Valóban az üdítők, édességek többsége tele van finomított cukrokkal, gyümölcscukorral. De a gyorséttermi ételek is veszélyesek lehetnek a magas cukor- és zsírtartalmuk miatt. Nagyon sok transzzsírt tartalmaz a pizza, a péksütemények, a fagyasztott tészták, a mélyhűtött sütemények. Különösen sok zsír és szénhidrát van a kekszekben, a ropogtatnivalókban, a chipsekben. De a salátaöntetek, az előre csomagolt feldolgozott élelmiszerek is bizony magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot tartalmaznak.

A cukrot mesterséges édesítőszerrel helyettesítve lesznek a light termékek, amelyek fokozzák a puffadást. A ketchup sok paradicsomból, de még több cukorból készül. A light változata pedig mesterséges édesítőszert tartalmaz.

Az energiaitalok valójában cukor és rengeteg koffein keverékei, amelyek alvászavart, magas vérnyomást, szapora szívműködést, ritmuszavarokat és refluxos tünetet okoznak.

Manapság elég kevés idő jut a házi koszt elkészítésére, sokkal praktikusabb, ha félkész ételeket vásárolunk az üzletekben, de jót teszünk-e magunkkal ezek rendszeres fogyasztásával?

Feldolgozott élelmiszereknek számít minden olyan élelmiszer, ami előfőzött, pasztőrözött, mélyhűtött vagy éppen konzervdobozban, palackban vagy zacskóban van. Kevés kivétellel sok cukrot, zsírt, hozzáadott sót, színezéket és adalékanyagot tartalmaznak. Praktikusak, hiszen nem kell bajlódni, időt tölteni az elkészítésükkel, gyorsan és könnyen beszerezhetők.

A reggeli gabonafélék bár magas rosttartalmúak, finomított cukrot tartalmaznak. Az instant levesekben is sok adalékanyag és cukor van.

A gyorséttermi húsok, hamburgerek főző- és sütőolaja transzzsírt tartalmaz, ami megemeli a koleszterin- és trigliceridszintet. Ezek az ételek nagyon sok kalóriát tartalmaznak, tele vannak zsírral, cukorral, viszont tápanyag alig van bennük. A feldolgozott élelmiszerek előállításához magas hőmérsékleten kezelt olajokat (transz-típusúakat) használnak fel.

Ha rendszeresen fogyasztja valaki ezeket az élelmiszereket, milyen egészségügyi hatással kell számolnia?

Összességében fokozzák a hasi típusú elhízás, a zsírmáj, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, illetve a depresszió, a fejfájás és a szexuális diszfunkciók kockázatát.

Ez nem hangzik túl jól! Ha eddig fogyasztottuk is ezeket az élelmiszereket, esetleg tapasztalunk is egyes negatív folyamatokat az emésztőrendszerünk működésében, de változtatni szeretnénk, mit tehetünk a bélflóránk helyreállítása érdekében?

A mikrobiom össztömege csaknem 2 kg, tartalmaz jótékony és kártékony törzseket egyaránt. Körülbelül 2 ezer ilyen baktériumfaj található az emberi vastagbélben, amelyek szerepet játszanak a vitaminok előállításában, részt vesznek a szénhidrátok lebontásában és az immunrendszer működésében.

A mikrobiom összetétele minden ember sajátja. Ennek az ökoszisztémának a megbomlása vezethet különféle betegségek kialakuláshoz. A bélbaktériumok összetétele hatással van az idegrendszer működésére – gondoljunk a bél-agy tengelyre –, de szerepe van a migrén, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, a zsírmáj, a gyulladásos bélbetegségek, az allergiák, az immunbetegségek, illetve az IBS kialakulásában is.

Egy asztalon zöldségek és gyümölcsök, narancs, banán, mangó, sütőtök, sárga paradicsom, magvak.

Igaz lehet az a régi mondás, hogy „a halál a belekben lakozik”? Ha itt felbomlik valami miatt a bélflóra egyensúlya és elégtelenné válik az emésztés, elindul a leépülés útja, ami megbetegedésekhez és végül korai halálhoz vezet?

Valóban, ezt már évszázadokkal ezelőtt is sejtették, azonban csak néhány évtizede kezdjük látni, hogy ez mennyire igaz.

Tudni kell, hogy az étrendünk szolgál táplálékul a bélmikrobiom számára. A mára jellemző állati eredetű zsírokban gazdag étrend mellett epét toleráló baktériumtörzsek szaporodásának kedvez. A stressz, a kevés rost, az antibiotikum szedése, a gyorsan felszívódó szénhidrátok mind negatívan befolyásolják a bélflóra összetételét. De megbonthatják a bélflóra egyensúlyát a tartósítószerek, a bélrendszer motilitási zavarai, bakteriális és vírusfertőzések egyaránt.

A rostdús táplálkozás hatására viszont olyan anyagokkal etetjük a bélbaktériumokat, amelyek megvédik a bélfal folytonosságát és energiát szolgáltatnak. Ha nem jut a mikrobiom őket tápláló, a bélfalat védő tápanyagokhoz, akkor hasmenés, székrekedés, puffadás, helyi gyulladás, következményes áteresztőbél-szindróma alakulhat ki.

Ha eljutottunk ebbe a fázisba, van lehetőség a helyreállításra?

A cukrok, az édes gyümölcsök kiváló táptalajt jelentenek a káros baktériumoknak, gombáknak, hiszen segítik az elszaporodásukat, azonban a feldolgozott szénhidrátok kerülésével, probiotikumok alkalmazásával, rostfogyasztással a bélflóránk egyensúlya helyreállítható.

Javasolt a rendszeres, nyugodt ütemű kis volumenű étkezések a megfelelő energia- és rostbevitellel, az alkoholfogyasztás minimalizálása vörös húsok fogyasztásának kerülésével.

Fontos, hogy antibiotikumot csakis indokolt esetben szedjünk! Egy antibiotikum-kúra okozta bélflóra-károsodás regenerációja közel egy évig is eltarthat.

Heti 2-3 alkalommal érdemes tengeri halat is fogyasztani, amely omega-3 típusú zsírsavat tartalmaz, de javasoljuk az olívaolaj, a repce- és a lenolaj használatát is. A tejtermékek fogyasztása azonban nagy mennyiségben nem ajánlott.

Mennyiben segíthet az emésztőrendszerünk regenerálásában, ha elkezdünk mozogni, sportolni?

A bélflóránknak nagyon jót tesz a rendszeres testmozgás, nemcsak egészségmegőrző hatása van, de a stresszt is oldja, ami kedvezően hat az immunrendszerünk működésére.

Köszönjük a beszélgetést!

 

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük