Forog velem a világ érzése kinn a természetben, fák között.

Amikor szédülünk, akkor gyakran más kellemetlen tünetekkel is számolnunk kell. Ilyen például a hányinger, hányás, a verejtékezés, a hidegrázás, és a „mindjárt elájulok” érzés miatti feszültség és szorongásérzés. Hiszen amikor szédülünk, akkor elveszíthetjük az egyensúlyunkat, vagy elsötétülhet körülöttünk minden, és ez igencsak veszélyes, akár otthon, akár az utcán tör ránk.

A szédülésnek rengeteg oka lehet. A perifériás vesztibuláris szédülést kiválthatja ideggyulladás, míg a központi vesztibuláris szédülés hátterében komolyabb betegségek is meghúzódhatnak, mint a kisagy vagy az agytörzs betegségei. A szédülés más betegségek tüneteként is megjelenhet. Ilyenek például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a fej és a nyak sérülései, szemet érintő betegségek, idegrendszeri vagy hormonális betegségek, a központi idegrendszer betegségei. Szédülést válthat ki az epilepszia, egyes daganatos megbetegedések, a migrén vagy a stroke is. A nem vesztibuláris szédülést okozhatja alacsony vagy magas vérnyomás, szívritmuszavar, alacsony vagy magas vércukorszint, vérszegénység vagy tüdőembólia.

A szédülést kiválthatja egyes gyógyszerek szedése, a drog- és alkoholfogyasztás, vagy akár a dohányzás is. Akinek szemüveget ír fel az orvos, vagy akinek a korábbinál eltérő dioptriájú szemüvegre van szüksége, az is érezhet szédülést.

A szédülés mögött meghúzódó egyéb betegségek: nyaki gerinccsigolyák meszesedése, epehólyag-gyulladás, agyi keringési zavarok, mellékvese-elégtelenség, anyagcsere-rendellenesség, gyomor-, vese-, epe- és májbetegségek, fertőző betegségek, idegrendszeri károsodások, mellékvese-elégtelenség, sclerosis multiplex, agyhártyagyulladás, a tüdőt érintő betegségek.

Különféle pszichés megbetegedések tünete is lehet a szédülés, mint például depresszió, szorongás vagy pánikbetegség. A szédülés mögött lelki okok is meghúzódhatnak. Legfőképpen azoknál jelentkezhet, akik önbizalomhiányban szenvednek, nem érzik stabilnak az életüket – akár munkáról, baráti, családi kapcsolatokról vagy párkapcsolatról is legyen szó. A szédülés balesetek szövődményeként is jelentkezhet, de kiválthatja alvászavar, nagy folyadékveszteség is.

Amennyiben több alkalommal is tapasztalta a szédülést, akkor haladéktalanul keresse fel háziorvosát, aki kideríti a szédülés pontos okát, vagy továbbirányítja a megfelelő szakemberhez, hogy egy alapos kivizsgálást követően fény derüljön arra, pontosan milyen okok húzódnak meg a szédülés mögött. A kezelés mindig attól függ, hogy mi okozza a tüneteket. E szerint szóba jöhet gyógyszeres kezelés, műtéti beavatkozás vagy pszichoterápia.

Ehhez a cikkhez 2 hozzászólás

  1. Mátics Ferenc

    Volt már részem a szédülésbe..

  2. Kálmán János

    T.cím! 2016 elején vettem észre, hogy egyensúly zavarom van. Ez abban nyílvánul meg, hogy felálláskor,
    ha nem kapaszkodom szédülök. Járáskor és a beszéde-
    men is észre lehet venni, legalábbis én úgy érzem. Egyébként gépkocsit vezetek és kerékpározok közben nem szédülök. Voltam MR és CT vízsgálaton ami nem mutatott semmmi elváltozást az agyban. Az orvos sze-
    rint kezdődő parkinzonkórom van. Lábidegességem van és rosszul alszok. Ami azt jelenti, hogy átlagban 5. 5-7 órát alszom és egyáltalán nem érzem fáradtnak magam.66 éves vagyok. Jelenleg oprymea
    0.52 retard tablettát reggel és este valamint étrend ki-
    egészítőt D3 vitamint/2000 NE/ D-max-ot szedek.
    Kálmán János

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*